Emléksorok Slachta Marigt halálának 30. évfordulójára
Hősök, szentek…
Szerző: Schéda Mária
Azonosságot vagy különbözőséget rejt a felsorolás ismert egyházi énekünk befejező soraiban? Hazánk megmentéséhez szükség van mindkettőre. Sőt, a tisztákra is!
Salkaházi Sára szociális testvért minden valószínűség szerint hamarosan boldoggá avatja az egyház; életével és vértanúhalálával kiérdemelte ezt. Engedelmeskedett Istennek a felebaráti szeretet hősies gyakorlásában egész életében, az üldözöttek menekítésének vészkorszakában pedig elöljárója, Slachta Margit elgondolása és utasítása szerint is. Őt tehát boldognak vélhetjük (s előbb-utóbb bizonyára szentnek is).
Slachta Margit egyelőre „csak" hős… Boldoggá avatásának gondolata fölmerült ugyan a társaságban, de Sára „megelőzte". S különben is annyi bonyodalom, félreértés, konfliktus, politikai, társadalomerkölcsi és emberi meg nem értés, történelmi korszakváltásonkénti újabb és újabb félremagyarázás kísérte Margit testvér életútját, hogy történészek, teológusok és világi tanúságtevők összefogására van szükség ahhoz, hogy mindez letisztuljon az időben. Egész életműve oly sokrétű (volt pedagógus, rendalapító, író, közéleti ember, parlamenti képviselő, szociális munkás), hogy ennek rendszerezése még eltarthat egy ideig. Mona Ilona nagybecsű könyve (Corvinus Kiadó, 1997) ugyan már méltó elismertséget szerzett neki, és lemosta személyéről a politikai hazugságok szennyét, mégsem a szentet, hanem az embert, a 20. századi történelem hősét kívánta bemutatni.
A hősök naiv emberek. Elhiszik például, hogy számukra fontos ügyeknek megnyerhetnek akár tömegeket is. Azt gondolják, hogy összefogással és prevencióval megelőzhetik és megakadályozhatják az ordító oroszlán módjára settenkedő gonosz romboló tevékenységét (a Szociális Testvérek Társaságának Szabályzatában alapelvként szerepel a társadalmi bajokon való preventív segítés)… Cselekedeteik gyakran naivabbak egy gyermekénél. Csak el kell menni például a pápához, és országok sorsa rendeződik egy kihallgatás után (1943. március 11-én Margit testvér pápai kihallgatáson kéri XII. Piuszt, állíttassa le a Tiso-féle szlovákiai zsidótlanítási programot, útja sikeres volt)… A legegyszerűbb eszközökkel is szembe kell szállni a nyilvánvalóan erősebb, gyilkos hatalommal, és emberek százainak életét menthetjük meg (a magyarországi üldözöttek áldozatos menekítésével; bővebben Mona Ilona: Slachta Margit; Corvimus Kiadó, 1997)… Ha egyedül is, de nemet kell mondani az Országházában az isteni törvényekkel ellenkező javaslatokra, vállalva az ezzel járó üldöztetést és megalázást (1948. június 16; az egyházi iskolák államosítása ellen szólalt fel Slachta Margit a Parlamentben)… Meg nem alkudni a farizeusi magatartással, és ülve maradni a Himnusz éneklésekor, ha azt egy hazánk romlását célzó törvény után kellene elénekelni (ugyanakkor emiatt a mentelmi bizottság kétszer hat hónapi kizárásra ítélte)… Elhagyni az ősi földet, hogy másutt, barátokat szerezve támogatni tudja övéit (1949-ben emigrálni kényszerült, az USA-ba távozott)… A hős, a gyermeteg lélek, akinek természetes a természetfölötti. És azt képzeli, hogy mindez megélhető sokak számára. A hős a krisztusi gyermek, övé a mennyek országa már itt a földön, hiszen egészen benne él.
Mit is lehetne elmondani a ma emberének - aki egészen más hőstípusokhoz van szokva - egy törékeny asszonyról, aki 45 éve emigrált, és harminc éve nincs az élők sorában, s aki semmi mást nem tett, mint szó szerint élte a krisztusi életet feladatról feladatra? Kuriózumokat? Tele volt velük kilenc évtizede. Bölcs mondásait, elévülhetetlen tanításait? Ez utóbbiak hitelesítésével és közreadásával a szociális testvérek még tartoznak a magyar társadalomnak. Itt nem parlamenti beszédeire gondolunk elsősorban, hanem előadásainak, lelkigyakorlatainak hitelesítésére.
A kuriózumok is abból az égi bölcsességből születtek, amelyet a Szentlélek ajándékaként kamatoztatott. Amikor képviselővé választották, lelkigyakorlatot szervezett a képviselők számára. Ma talán ki is nevetnék érte. „Amit Isten megtiltott, ember meg nem engedheti" - ez volt az egyik legfőbb elve, akár a törvényhozásban működött közre, akár a rasszizmus ellen szállt síkra, vagy a keresztény feminizmus alapjainak lerakásán munkálkodott. Parttalan liberalizmus helyett politikai rugalmasság jellemezte. Ezért volt képes tsz-t szervezni a tanácsköztársaság idején, és egy tehenet végigvezetni a főváros utcáin teljes természetességgel. Ha kellett, elegáns megjelenéssel és mindenkit megnyerő fellépéssel tartott retorikailag hibátlan előadásokat gyermek-, nő- és ifjúságvédelmi témakörben, ha kellett, az anyaházban mosogatott. Tágszívű volt és nagyvonalú, mégis éleslátó, szigorú és főként jósággal párosultan igazságos.
Próféta volt, aki számtalan kérdésben megelőzte a II. vatikáni zsinatot; főként a szerzetesség megreformálásában. Emiatt nem lehetett feloszlatni az 50-es években a Szociális Testvérek Társaságát, mert a tagok már előzőleg világi ruhában járhattak, s a társadalmi és az egyházi életnek szinte minden területén munkálkodtak. S mivel az anyaházhoz sem voltak kötve, a Szentlélek indításával továbbra is dolgozhattak akárhol, természetesen titokban. Mindenki úgynevezett „titkos és külső" testvér lett, s lelkes missziós munkát és „kémtevékenységet" fejtett ki Isten országának terjesztésében - egészen 1989-ig.
„Az a vágy töltse be szívünket, hogy minden szociális testvér a Szeretet Lelkének lakóhelye legyen" - hangoztatta Margit testvér gyakran. A Szentlélek nélkül, a Szeretet Lelke nélkül minden munkánk kiüresedik, legyen az mégoly fontos is a társadalmi ranglétra bármely fokán. Ha a szeretet nincs meg bennünk, csak zengő érc és pengő cimbalom vagyunk. „Csak addig éljen a társaság, amíg a szeretet élteti" - figyelmeztetett Slachta Margit, és e figyelmeztetése Istentől jövő üzenet a nemzetek számára is. Ezzel a küldetéssel kell élnünk, akár világiak, akár szerzetesek vagyunk, mert erről a szeretetről kell majd elszámolnunk Isten színe előtt, nekünk, szociális testvéreknek pedig példamutató, hős főnöknőnk jelenlétében.
