Cikkek listázása

A Szent Egyed Közösség útja

Ne féljetek észrevenni: Isten országa már köztetek van

Szerző: Szőke Péter

A Sant'Egidio közösség 1968-ban született Rómában Andrea Riccardi és néhány barátja kezdeményezéséből. A forrongás, az útkeresés évei voltak ezek sokak számára. A gazdasági csoda és a diáklázadások idején úgy tűnt, a hagyományok átértékelődnek. A II. vatikáni zsinat utáni egyház a világiakat nagyobb felelősségvállalásra hívta. A kor kihívásaira egyre több megújulási mozgalom keresett evangéliumi választ. Közösségünk alapítója később így beszélt erről: „Akkor, amikor Nyugaton a szellemi életet Marx és Freud gondolatai uralták, megértettem - nem magamtól, hanem Isten kegyelméből -, hogy a jövő az evangéliumban van." A Tevere-parti Virgilio gimnázium jómódú polgári családokból kikerülő diákjai ekkor kezdték el együtt olvasni a Szentírást és megértették, hogy Jézus tanítványaiként meg kell nyílniuk a szegények előtt. Fellini csillogó Rómája mellett felfedezték Pasolini Rómáját, a turisták előtt elrejtett barakknegyedek világát. A Dél-Olaszországból felvándorolt családok utcán csellengő gyermekei voltak közösségünk első szegény barátai, akiknek délutáni iskolákat szerveztünk. Az akkor még név nélküli közösség tehát az Örök Város szegénynegyedeiben született olyan fiúk és lányok lelkesedéséből, akik tanulmányaik, majd munkájuk, családjuk mellett is helyet akartak találni életükben annak, hogy elvigyék Krisztus evangéliumát az azt leginkább szomjazóknak.  

A szegények egyházának gyermekeiként 

A Sant'Egidio, azaz Szent Egyed nevet egy kis trasteverei templom és kolostor után vettük föl. A közösség tagjai több mint harminc éve minden este ide, az utóbbi időkben pedig a szomszédos Santa Maria in Trastevere-bazilikában gyűlnek össze, hogy napjuk végén meghallgassák az Úr szavát, és az ő irgalmába ajánlják a világot, a szegényeket és saját életüket. A szegénység újabb és újabb jeleivel és tanúival találkozva nem akarunk bezárkózni. A világ sebeire téve kezünket fel szeretnénk ismerni a benne jelen lévő Feltámadottat is, és vele találkozni a szegényekben. Az elmúlt harminchat év aggodalmai és reményei, az újabb és újabb szolgálatok mind egy-egy ilyen találkozásból születtek. Rádöbbentünk a modern nagyvárosban élő idősek magányára; meg akartuk érteni a hazájukat a háború vagy nyomor elől megélhetés, otthon, iskola reményében elhagyni kényszerülő bevándorlók drámáját; át akartuk lépni a börtönök falait és azt a falat, amely a fogyatékosokat, az AIDS-betegeket, a hajléktalanokat a társadalomtól elválasztja. A Sant'Egidio közösség ma a világ mintegy hatvan országában van jelen. Annak az egyháznak a gyermekeiként akarunk élni, amely - XIII. János pápa szavaival - mindenkié, de kiváltképp a szegényeké. A Sant'Egidio közösséghez olyan emberek tartoznak, akik abban hisznek, hogy az evangélium meghallgatása és tettekre váltása nem csak különleges elhivatottság birtokában, hanem minden élethelyzetben lehetséges. A közösség idős tagjai is látogatják például a szociális otthonokban élő maguknál betegebbeket. Ahogy a közösség egy guineai tagja mondta Róma Afrikába látogató polgármesterének: senki sem olyan szegény, hogy ne tudna valaki nála szegényebbnek segíteni. 

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>