A csend házai Magyarszéken
A Mindenszentek Kármel imádságra hív
Szerző: Körössy László
Fotó: Körössy László
Keresztes Szent János szavai szerint „ha tiszta lélekkel és gyermeki egyszerűséggel imádkozunk Istenhez, akkor …ez az imádság áttöri az egeket”. Mindannyian áhítozunk erre a tisztaságra, szeretnénk egyszerű szavakkal megszólítani Istent. Gondokkal, aggodalmakkal, „fontos elintéznivalókkal” zsúfolt életünkben azonban egyre kilátástalanabbnak tűnik az, hogy e vágyunk valóra is válhasson. Érezzük, hogy ránk telepszik a világ, és az Úr Jézusra áhítozó lelkünk egyre csak szomjazik. Meg kellene állni egy pillanatra, felkeresni egy hűs forrást, leülni a partján és figyelni bölcs csobogását. Jó lenne rátalálni a csendre.
A Mindenszentek Kármel szemlélődő szerzetesi közössége szeretettel várja a lelki elmélyülésre vágyókat csendes napokra, lelkigyakorlatra, imára a Pécstől nem messze fekvő Magyarszéken, gyönyörű természeti környezetben. Fontos tudni, hogy az itt lakó sarutlan karmelita nővérek a jelentkezéseket legalább két héttel az odaérkezés előtt várják.
A magyarszéki Kármelben a természeti szépségek, a kedves vendégházak és vendéglátás, a nyugalom kertje mellett az Úr jelenlétében való csendes imádság, a liturgia, a szerzetesi közösség imaháttere várja az idelátogatókat.
A Sarutlan Karmelita Nővérek címe:
7396 Magyarszék, Pf. 9.
Tel.: +36 (72) 581 460,
fax: +36 (72) 581 461,
A Magyar Sarutlan Karmelita Rendtartomány (Provincia Ordinis Carmelitarum Discalzaetor; OCD) hivatása: kontemplatív, hitéleti tevékenység, lelkipásztorkodás.
Magyarországon a sarutlan karmeliták 1644-ben jelentek meg remeteséget létesítve a győri egyházmegyében. A török kiűzése után Szelepcsényi György esztergomi érsek 1697-ben Győrött, 1699-ben pedig Szakolcán alapított számukra kolostort. II. József rendelete csak a győri kolostort hagyta meg. A következő alapításra csak 1896-ban került sor Budapesten, a Huba utcában. Elszakadva az osztrákoktól e két rendházból alakult meg 1903. április 15-én a Szent István nevét viselő magyar féltartomány. A noviciátusnak a győri kolostor adott otthont. 1904. augusztus 20-án Zomborban tanulmányi ház létesült. Ezt Trianon kiszakította a magyar provincia testéből. A rendi utánpótlás további képzése a győri kolostor feladata lett. 1930. május 27-én újabb tanulmányi ház létesült Keszthelyen, 1940-ben kolostor épült Kunszentmártonban, majd 1942-ben megindult a miskolci letelepedés előkészítése. 1946. augusztus 11-én Pápakovácsiban (Attyapuszta) remeteség épült. Végül 1947. június 11-én megalakult a Szent Istvánról nevezett magyar rendtartomány. Az első tartományfőnök P. Eugenius a Virgine Carmeli lett. A magyar rendtagok száma 1948-ra elérte a 107 főt.
Az újrakezdés óta az országban több helyen működnek a sarutlan karmeliták közösségei, így Magyarszéken is.
