Cikkek listázása

Magyarország az Európai Unióban

Az új körülmények között is megálljuk a helyünket

Szerző: Szerdahelyi Csongor

Országunk májustól egy 400 milliós hatalmas egység, a 25 országot tömörítő Európai Unió részévé vált. Seregély István érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökét arról kérdeztük, hogy az uniós tagság mit jelent a nemzet, illetve a magyar egyház életében. 
   – A mohácsi vész óta önállóságunk szinte sohasem volt teljes. Hol Kelet, hol Nyugat érdekszférájába keveredtünk, és ez a kiszolgáltatottság a globalizáció korszakában egyre fojtogatóbbá vált. A 20. század tragédiái, melyek a magyarságot is széjjeltörték, majd a II. világháború után a szovjet világbirodalom által ránk kényszerített gyarmati iga mindenkit meggyőzhet arról, hogy ha már valahova tartoznunk kell, akkor az ezeréves európai közösségnek a tagjaivá kell válnunk. Franciaországban egy sajtótájékoztatón a közelmúltban megkérdezték tőlem, hogy miért akarunk mi Európához tartozni. A válaszom az volt, mert Európában vagyunk. Nemcsak földrajzilag, de kulturálisan is e földrész örökségnek a hordozói és részesei vagyunk.

    – Nem fenyegeti-e a magyarságot a feloldódás az európai népek tengerében?

    – Ez az ország az elmúlt évszázadok során bebizonyította, hogy életképes. Oly sok történelmi katasztrófa ellenére is meg tudta őrizni saját karakterét, nyelvét, életszemléletét, sőt bizonyos szempontból gazdasági erejét is. Ismerve és becsülve népem és nemzetem múltját, bízom abban, hogy az új körülmények között is megálljuk a helyünket.

    – Kontinensünknek a keresztény gyökerei elvitathatatlanok. Ugyanakkor az is igaz, hogy manapság az elkötelezett keresztények kisebbséget alkotnak Európában, így Magyarországon is, ha a legnagyobb kisebbséget is. Ennek tudatában milyen „stratégiát” kellene követniük az európai katolikusoknak?

    – Sosem voltak Európában az elkötelezett keresztények többségben. Fiatal koromban, a negyvenes években Miskolcon laktunk egy bérházban. A ház lakói közül egyedül a mi családunk járt vasárnaponként rendszeresen szentmisére. Ma sem vagyunk kevesebben. Az is fontos, hogy a csatlakozó országokban e kisebbség hite erősebb volt, mint az ateista világhatalom erőszakgépezete. Vagyis megmaradtunk. Ezért vagyok optimista. A keresztény hit emberi életet irányító természetfölötti ereje bizonyosan érvényesülni fog Európa jövőjének építésében is.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>