Az egyház a szentekben a Krisztus tanítását hősiesen követőket tiszteli. Ők éppúgy hús-vér emberek voltak, de a népsokaságból kiemelkedtek, mert életpéldájukkal szemléltették, hogy különböző korokban milyen sokféle formában lehet Krisztust követni. Tekintet nélkül arra, hogy földi pályafutásuk során tudós főpapok vagy egyszerű szerzetesek, hercegkisasszonyok vagy cselédlányok voltak, bőven volt részük jóban-rosszban, ugyanúgy örültek, bajlódtak és botlottak, mint mi; de legyőzték a kísértéseket s az életszentség csodás magaslataira emelkedtek. Minden hívő embernek és szinte minden foglalkozásnak, városnak, országnak, sőt földrésznek is megvan a maga égi pártfogója. Európa hat nagy szent, Nursiai Szent Benedek, Szent Cirill és Szent Metód, Szent Edit Stein, Sienai Szent Katalin és Svéd Szent Brigitta égi oltalma alatt áll.
Az Örök Város erkölcstelensége arra ösztönözte Nursiai Benedeket (480 k.–547), hogy hátat fordítson Róma léha világának, s egy barlang magányába vonuljon vissza. Rövidesen remeték hatalmas csapata vette körül. Monte Cassinó hegyén megalapította a bencés rend anyaházát. Gazdag tapasztalatai alapján megírta a Regulát, az egész nyugati szerzetességnek máig alapul szolgáló szabályzatát. Benedek Regulája nemcsak a szerzeteseknek, de minden kereszténynek is valódi életszabálya lehet. Szerzetesei a nyugati világban az egyik legfontosabb kultúrteremtő erőt képviselték. A nyugati szerzetesség atyjaként tisztelt Benedeket VI. Pál pápa 1964-ben Európa védőszentjének nyilvánította.
A szlávok nagy apostolainak, Szent Cirillnek (826 k.–869) és Szent Metódnak (815 k.–885) hittérítő tevékenykedése gazdag aratást hozott Isten országa számára, és biztosította népszerűségüket a szláv népek körében. 860 körül a Krím-félszigeten élő kazárok között térítettek, majd Rasztiszláv herceg meghívására Morvaországban tevékenykedtek. Megszerkesztették a szláv írásmódot, az ún. glagolita ábécét, melynek segítségével lefordították ószláv nyelvre a Szentírást és a szertartáskönyveket. A liturgiában a nép számára érthető szláv nyelvet használtak, amit a német papság szentségtörésnek tartott, emiatt bevádolták őket a pápánál. A pápa azonban jóváhagyta működésüket. II. János Pál 1980-ban Európa társvédőszentjévé nyilvánította a testvérpárt.
A teljes cikk >>>
