„Keressétek elÕször Isten országát és az Õ igazságát, és mindenek megadatnak nektek!” (Mt 6,33)
Maszatka cserél
Szerző: Katona Marianna
Fotó: Léphaft Pál
– Már megint tanulni kell majd! – morgott magában félhangosan, miközben belépett az osztályba. – Otthon meg a sok házi feladat, házimunka. Játékra már nem is marad időm! – brummogta dacosan leszegett fejjel, miközben kelletlenül beült az utolsó padba.
– Ejnye, Maszatka! Még köszönni is elfelejtettél a nyáron! – csóválta a fejét Méz kisasszony.
Erre a kis bocs egy alig hallható köszönésfélét mormogott, de közben az ablakon át már Nyikit, a kis borzot leste, aki az utcán labdát pattogtatott. Maszatka úgy érezte, mintha a szívén csattannának a labda ütései: „kinn jobb, kinn jobb”. Arra sem figyelt fel, hogy Méz tanító néni kiosztotta az új olvasókönyveket, tele színes képekkel, rajzokkal. A többiek még a tanítás végén is izgatottan lapozgattak, ám Maszatka tarisznyájába csapta a könyvet, és szaladt hazafelé. Útközben Venyige bácsival találkozott.
– Fiacskám! Vidd el édesanyádnak ezt az almafacsemetét, ültessétek el!
Maszatka hóna alá csapta a botnak tűnő, kopasz fácskát, és már loholt is tovább. Az erdei tisztáson Csontiba, a vézna nyusziba botlott.
– Milyen szép játékrepülőd van! – szólította meg sóvárgó hangon. – Biztosan jó magasra fel tud repülni!
– Igen – válaszolta Csonti. – Tegnap is felakadt az akácfa ágaira, kicsit le is pattogott róla a festék – tette hozzá tudálékosan. – Hát te mit viszel? – kíváncsiskodott Csonti.
Maszatka agyában már meg is született az ötlet: ráveszi Csontit, hogy cserélje el a repülőjét az almafacsemetére. Mivel Csonti húzódozott a cserétől, még megtetézte a frissen kapott olvasókönyvvel is. Ez már nagyon tetszett a vézna legénykének, mert már régóta irigykedve figyelte nagyobb testvéreit, akik iskolába jártak, és azokból a szép, érdekes könyvekből olvasgathattak, melyeket féltve őrizgettek. Most végre neki is lehet egy. Maszatka is örült, és mihelyt hazaért, lelkesen újságolta édesanyjának, milyen jó cserét csinált. Anyukája azonban már korántsem volt ilyen elégedett.
