Cikkek listázása

Schönstatt lelkisége az Óbudavári központból szétsugárzik az országba

Szeretetszövetség Máriával

Szerző: Budai Éva

Fotó: Budai Éva

Ma a keresztényekre vár a feladat, hogy megszenteljék életpéldájukkal az elvallástalanodott társadalmat, a társadalom alapsejtjét jelentő családot, amely mára krízishelyzetbe került - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Kar A boldogabb családokért című körlevelében. Magyarországon többféle keresztény családmozgalom is zászlajára tűzte, missziójának tekinti a család megmentését. Ezek között is talán a legjelentősebb és a legrégebbi közösség a Schönstatt családmozgalomé, mely hazánkba először Gódány Róbert és Rita révén jutott el, és a Veszprémi Egyházmegyében, Óbudaváron bontakozott ki, innen sugárzott szét azután az országba, a szélrózsa minden irányába.
Schönstatt - mit is jelent e szó? Szabad magyar fordításban: szép hely. De mondhatnánk úgy is: szent hely, amelyben kifejeződik e családmozgalom (megújulási mozgalom) lényege. Schönstatt tagjai az önmegszentelésért való küzdelmet felajánlják a Szűzanyának, aki abból kegyelmi tőkét gyűjtve, magához vonzza és Istenhez vezeti a közösség tagjait és a kívülállókat is. Per Mariam ad Jesum (Mária közvetítésével Jézushoz) - hirdeti Schönstatt szellemisége. Schön­statt tehát szeretetszövetség Máriával, melyet 1914. október 18-án a Rajna menti Vallendar városkában kötött meg először első közössége tagjaival együtt a mozgalom alapítója Kentenich József (1885–1968) német katolikus pap Schönstatt ősszentélyében. A szentély kisugárzása és a közösségek megszaporodása nyomán sorra épültek a Mária-szövetség nemzeti szentélyei, s az egyes családok házi szentélyei is – azaz a „szövetség” szent helyei – a világban. A mozgalom azóta kiszélesedett, és az egyház nagy családjának többféle közössége kötelezte el magát a Máriával való szeretetszövetségre. Ma már 25 féle csoportja létezik Schönstattnak, ezek közül a legjelentősebbek az egyházmegyés papok, a Mária-nővérek, a Mária-testvérek, a fiatalok, az egyedülálló nők, az anyák, a betegek és a családok közösségei.

Az óbudavári történet

Az 1956-os forradalom után a dunaújvárosi Gódány Róbert még mint 17 éves fiatalember elhagyta hazáját és Ausztriába ment, ezzel elkerülve a lelkes forradalmi szereplése miatti megtorlást. Később Bécsben kispap lett és teológiát tanult. Ekkortájt ismerkedett meg egy bácskai származású Schönstatti Mária-nővérrel. 1959 nyarán járt először Schönstattban egy közösen szervezett tanulmányi kiránduláson, s mély hatást tett rá, amit ott átélt.

– Ott rátaláltam arra a régen keresett és várt hódító lelkiségre, mely a jövőre irányul, és amely mélyen megfelel mind a kereszténység lényegének, mind a modern embernek – emlékezik. – Egy atya Schönstattot magyarázva ezt mondta: „...minden keresztény arra hivatott, hogy életszentségre törekedjen...” Ez világos válasz volt arra a megélt dilemmámra, hogy az egyházban kétféle kereszténység létezik, az egyik, amelyik a felszínen marad és nem éri el a hétköznapi, mindennapi életet, és mellette egy másik, komolyan vett kereszténység. A válasz azt jelentette számomra, hogy ezt a „kétféleséget” tudomásul kell venni, és hatékonyan dolgozni kell a kiküszöbölésén. Itt kaptam szellemi-lelki előkészítést a családi hivatáshoz és a magyar családmozgalom megalapításában való közreműködéshez. A Mária-nővérek gimnáziumában pedig, ahol Schönstatt pedagógiáját mutatták be, megfogott az eszményre való nevelés, az eszménypedagógia. Azt láttam, hogy itt valóban komolyan veszik a valóságot; vagyis ebben az esetben az emberben benne rejlő és kibontakozni akaró hajlamot, mely őt afelé hajtja, amire őt Isten teremtette.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>