Schönstatt lelkisége az Óbudavári központból szétsugárzik az országba
Szeretetszövetség Máriával
Szerző: Budai Éva
Fotó: Budai Éva
Az óbudavári történet
Az 1956-os forradalom után a dunaújvárosi Gódány Róbert még mint 17 éves fiatalember elhagyta hazáját és Ausztriába ment, ezzel elkerülve a lelkes forradalmi szereplése miatti megtorlást. Később Bécsben kispap lett és teológiát tanult. Ekkortájt ismerkedett meg egy bácskai származású Schönstatti Mária-nővérrel. 1959 nyarán járt először Schönstattban egy közösen szervezett tanulmányi kiránduláson, s mély hatást tett rá, amit ott átélt.
– Ott rátaláltam arra a régen keresett és várt hódító lelkiségre, mely a jövőre irányul, és amely mélyen megfelel mind a kereszténység lényegének, mind a modern embernek – emlékezik. – Egy atya Schönstattot magyarázva ezt mondta: „...minden keresztény arra hivatott, hogy életszentségre törekedjen...” Ez világos válasz volt arra a megélt dilemmámra, hogy az egyházban kétféle kereszténység létezik, az egyik, amelyik a felszínen marad és nem éri el a hétköznapi, mindennapi életet, és mellette egy másik, komolyan vett kereszténység. A válasz azt jelentette számomra, hogy ezt a „kétféleséget” tudomásul kell venni, és hatékonyan dolgozni kell a kiküszöbölésén. Itt kaptam szellemi-lelki előkészítést a családi hivatáshoz és a magyar családmozgalom megalapításában való közreműködéshez. A Mária-nővérek gimnáziumában pedig, ahol Schönstatt pedagógiáját mutatták be, megfogott az eszményre való nevelés, az eszménypedagógia. Azt láttam, hogy itt valóban komolyan veszik a valóságot; vagyis ebben az esetben az emberben benne rejlő és kibontakozni akaró hajlamot, mely őt afelé hajtja, amire őt Isten teremtette.
Gódány Róbert, miután felismerte, hogy más a hivatása, nem szenteltette magát pappá a teológiai tanulmányok végén. 1966-ban összeházasodott Ritával, és Bécsben telepedtek le, itt született meg öt gyermekük is. A fiatal házaspár aktívan részt vett az osztrák családmozgalom alapításában. Az ő közösségük volt az első schönstatti családcsoport Bécsben. Már ekkor együtt dolgoztak Beller Tilmann atyával, aki ma az óbudavári lelkiség mozgatója, a közösség lelki elöljárója. Óbudavár schönstatti kezdetei 1980-ig nyúlnak vissza, ekkor jöttek vissza Gódányék Magyarországra, s Óbudaváron, a Nivegy-völgyi gyönyörű fekvésű. apró faluban telepedtek le. 1984 óta tartanak családnapokat itt, előbb Gódány Róberték családi házában, házi szentélyük kegyelmi védettségében, majd fokozatosan bővültek, épültek az új találkozási helyszínek a rendszerváltozással párhuzamosan. A családok a szélrózsa minden irányából érkeznek ezekre a családnapokra. E családok baráti kapcsolatok révén kerülnek közel egymáshoz, és azután adják át egymásnak és más családoknak Schönstatt lelkiségét, hívogatják a házaspárokat, a házasságra készülődőket, a családokat a Szűzanya szövetségébe, a lelki napokra. Az óbudavári központhoz Székesfehérvár, Veszprém, Zalaegerszeg térségéből közel ötven család kötődik, közülük a Veszprémi Egyházmegyéből 29 család.
Idén április 2-án felszentelték Schön-statt első magyarországi nemzeti szentélyét az óbudavári domboldalon. Az ünnepre közel kétezren gyűltek egybe, a szertartást Márfi Gyula veszprémi érsek vezette. A mozgalom képviselői között erdélyi magyar, német, osztrák, horvát, cseh, sőt még argentin atyák és családok is voltak.
A családakadémia
A lelkiségi mozgalom 18 házaspárja (közülük öt a Veszprémi Egyházmegyéből) 1996-ban elhatározta, hogy úgynevezett családakadémiát szervez Óbudaváron, hogy a saját családi életükben és a Schönstatt lelkiségi mozgalomban szerzett tapasztalataikat megosszák más családokkal. Az akadémia elnökházaspárja a keszthelyi Csermák Kálmán és Alice volt. (2004 márciusában új elnökházaspárt választottak a budaörsi Varga Károly és Erika személyében).
– A családakadémia alapítását a külső és a belső körülmények szerencsés összejátszása és ösztönzése kísérte – mondja a Csermák házaspár. Egyrészt a magyar egyház, az egyházmegyei zsinatok is kifejezték annak igényét, hogy a lelkiségi mozgalmak ajánlják fel tapasztalataikat és segítségüket az egyház, a plébániák nyilvánossága számára. Másrészt a Magyar Schönstatt Családmozgalom belső fejlődése is eljutott oda, hogy jobban kifejezésre kívánta juttatni az egyház javára szóló apostoli küldetését. Ezt jól tükrözte már a Veszprémi Főegyházmegyei zsinat családszekciójában kialakult gyümölcsöző együttműködés is, aminek eredményeként nagy lendületet vett a főegyházmegyei családpasztoráció.
A családakadémia három fő területen tevékenykedik: előadásokat szervez a családi életről a mozgalomban már bőséges tapasztalatot szerzett házaspárok vezetésével különböző témakörökben (szabadság a házasságban, társunk elfogadása, veszekedés, kibékülés, a szeretet néha fájhat, a megbocsátás...) a plébániák, a családcsoportok, közösségek, iskolák és minden kereső család számára. Családtréner képzést folytat olyan házaspároknak, akik részt vesznek az egyházmegyei családpasztorációs munkában. A kétéves képzés első évében a saját házasságuk áll a középpontban, míg a második évben az, hogy miként adják tovább megélt értékeiket. A Veszprémi Főegyházmegyében 2000 februárjában kezdett és 2002 novemberében végzett az első évfolyam. A képzést az egyházmegyei családpasztorációs munkacsoport és a családakadémia közösen szervezte Óbudaváron. Könyvkiadói tevékenységet is folytatnak, kiadják a családmozgalomban összegyűlt gyakorlati tudást, tapasztalatot nyomtatott formában, hogy ezzel is a családok megerősödését segítsék elő.
