Cikkek listázása

Domus Pacis – nevében a rendeltetése

Szerző: Harmath Károly OFM

A lelkigyakorlatos házak korunkban egyre növekvő népszerűsége utal napjaink emberének különböző szükségleteire. Ezek közül talán a legkiemelkedőbb, hogy az egyén eltűnése a tömegben megszűnjön. A múlttal ellentétben – amikor az egész életvitel nyugodtabb mederben zajlott – a ma agyonhajszolt emberének még arra sincs ideje, hogy önmagával találkozzék. Az én ápolásának, fejlesztésének, tökéletesítésének elhanyagolása nemcsak szubjektív rendellenességeket okoz, hanem kihat az ember minden kapcsolatára és összes tevékenységére. Akinek saját magára nincs ideje, annak sem családja, sem barátai, sem munkatársai számára nincs ideje. Mondhatnám: korunk embere tömegben – munka- és embertömegben él, ahol elveszítette saját énjét, mert nem figyelt rá, nem őrizte és nem védte. Ha pedig saját magunkat nem tudjuk megajándékozni nyugalommal, idővel, figyelemmel, akkor ezt nem tudjuk megtenni másokkal sem.

A Horgos (Észak-Bácska) melletti Domus Pacis (Béke Otthona) Ferences Lelkigyakorlatos és Közösségi Ház ugyan még nem dicsekedhet egy évtizedes múlttal sem, de látogatóinak, igénybevevőinek száma minden évben folyamatosan növekszik. Csoportok és egyének kikapcsolódást és lelki feltöltődést keresnek, vagy éppenséggel a kultúrának, az ember szellemi igényeinek ápolására használják ki az adott lehetőséget. Ebből kifolyólag megfordulnak a házban lelkigyakorlatozó csoportok, sor kerül kisközösségi és lelki mozgalmak tagjainak imaösszejöveteleire, szemináriumokat tartanak a fiatal versmondók és a néprajzkutatók, szakmai tanácskozásra gyűlnek különböző szakterületek képviselői, elmélyítő napra jönnek össze keresztény értelmiségiek és teológiai hallgatók. Látogatják a béke otthonát, hogy otthonra találjon szívükben a béke.

A teljes cikk >>>

Rovat további cikkei:

Kapcsolódó cikkeink:

Rabszolgaságból az életre

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>