Cikkek listázása

Példaképeink az életre

A hódítók Máriájától a szabadulás Máriájáig

Szerző: Suhajda Lajos SVD

Május: a Szűzanya és az édesanyák hónapja. Tiszteljük őket, mert rajtuk keresztül, belőlük kaptuk az életet. Példaképeink az életre.
Mária vallási magatartását gyönyörűen összefoglalja hálaéneke. Megtaláljuk benne Isten és önmaga értékelését, történelemszemléletét. Számára Isten: az Úr, a Megváltó, a Hatalmas, a Szent. Ő tette őt is naggyá, boldoggá minden nemzedék számára. Kiválasztotta, istenanyává tette, ez az ő értéke. Így alakult ki benne történelemszemlélete: Isten azokkal törődik, akikkel az emberek nem törődnek: az istenfélőkkel, az alázatosokkal, az éhezőkkel, választott népével. Számukra őrzi meg hűségét, irgalmát. Azokat viszont, akik magukban bíznak, maguk akarják intézni sorsukat, még mások kárára is – a gőgösöket, a hatalmasokat, a gazdagokat – tönkreteszi.
A hódító spanyolok magukkal vitték Máriát és tiszteletét Amerikába, ahol egyre inkább a szegények, a szabadulást várók Máriája lett…
Latin-Amerika népeinek mindennapjait áthatja „Mamita Virgen” (a Szűzanyácska). Mindenütt Mária-képek. Számtalanszor segélykiáltással fordulnak hozzá. Mondandójukat gyakran így fejezik be: „Ahogy Isten és a Szűz akarja”. Minden országnak van Mária-kegyhelye. A nép számára egyszerűen ő az „anyai istenarc”.

Első pillantásra ez a Mária-tisztelet a modern európainak túlzott és idegen, primitív és ízléstelen. Mégis ez a kapcsolat igazi, közvetlen, gyermeki kapcsolat az édesanyával. A hódítások idejében csak a hódítók házait díszítette a képe, szobra. Ők tartották védelmezőjüknek, királynőjüknek. Ezt a felfogást örökölték a későbbi uralkodó osztályok is. Hogyan tudott a háború Máriája az „anyai istenarc” Máriájává válni?

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>