A boldogságos Szűz tiszteletére írt szertartások
Minek nevezzünk téged, Istenszülő?
Szerző: Kondás Sándor
A Paraklisz kérő ájtatosság a boldogságos Szűz Máriához. Betegségben, bajban, szorongatott állapotban végzendő szertartás. Szebbnél szebb jelzők ékesítik Mária nevét, olyanok, amilyenek csak gyermeki szívből és teljes bizalomból fakadhatnak. Nem egyszerű szóvirágok ezek, hanem mély dogmatikai értelmet rejtő kifejezések, amelyeknek nemcsak költői értékük van, hanem hittani is.
Minden kegyhelynek különös evangéliumi üzenete van. A Mária-szentélyek szerte a világon azt jelzik, hogy az Istenanya érzékeny mindenki gondja iránt, s a hozzá fordulók könyörgéseit Istennél pártfogolja. A Paraklisz így beszél róla: „Háborúságban szenvedők menedéke, betegek látogatója, szegények táplálója, minden sínylődőnek oltalma és védelme, öregek támogatója”. Májusban égig ér szívünkben az ének, s bizalom költözik belénk, hogy minden gondunkat, bajunkat letehetjük égi Anyánk ölébe, mert ő elbírja. A Paraklisz önálló kiadása nálunk viszonylag későn, csak száz esztendővel ezelőtt látott napvilágot. A centenárium alkalmából 2005. április 29-én liturgikus szimpóziumot rendeztek a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskolán, Nyíregyházán.
Az Istenszülő Szűz dicsőítése még fokozottabb az Akathisztoszban. Az egész szertartásból, mint kiapadhatatlan tengerből áradnak a díszítő jelzők, a szóképek, a hasonlatok, hogy az Istenanya iránti érzelmeinket némiképp megszólaltathassuk. Az Akathisztosz az 5. század végéről, a 6. század elejéről származó 24 versszakból álló himnusz. Az elnevezés csupán annyit jelent, hogy „nem ülve” kell végezni. Tartalmilag két részre osztható. Az első a Jézus gyermekségtörténetéhez kapcsolódó eseményeket mutatja be, a második pedig már a magának Szűz Máriának megadott tisztelet teológiai tartalmát mondja el. Himnuszunk nemcsak egyházi, hanem irodalmi szempontból is kimagasló értékű, szinte virtuóz módon használja fel a költészeti formákat. Mindezek mellett a legfontosabb mégis az, hogy Mária nem Napként tündöklik a bizánci liturgia egén, hanem mint Krisztus fényét tökéletes szépségében szétsugárzó bolygó, aki mindig ott látható a Nap körül, annak közelében. Ezt fejezi ki az Akathisztosz páratlan versszakainak a refrénje is: „Üdvözlégy Istennek szeplőtelen jegyese!” (A párosaké pedig az „Alleluja!”)
A máriapócsi kegykép harmadik könnyezésének 100. évfordulója tiszteletére május hónaptól sorozatot indítunk a Kossuth Rádió kéthetente jelentkező görög katolikus félórájában. A sorozat címe: „Az Istenszülő Szűz Mária tisztelete a keleti egyházban.” Elhangzanak majd e két szertartás énekei is. „Minek nevezzünk Téged?” címmel ugyancsak az Istenanya iránti szeretet lesz a témája televíziós sorozatunknak is, melyet fiatalokkal készítünk fiataloknak. Ezt a Magyar Televízió „Maradj velünk” című egyházi műsorában kísérhetik figyelemmel, először május 3-án.
