A farizeusok félrevonultak és megtárgyalták, hogyan tudnák Jézust szaván fogni. Elküldték hozzá tanítványaikat a Heródes-pártiakkal együtt. „Mester – mondták neki –, tudjuk, hogy igazmondó vagy, Isten útját az igazsághoz híven tanítod, és nem mások szerint igazodsz, mert nem vezet emberi tekintet. Mondd meg tehát, mi a véleményed: szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?” Jézus átlátva álnokságukon, így szólt: „Mit kísértetek engem, képmutatók? Mutassátok az adópénzt!” Azok odanyújtottak egy dénárt. „Kinek a képe és fölirata ez?” – kérdezte Jézus. „A császáré” – felelték. Erre azt mondta nekik: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, Istennek pedig, ami az Istené.” (Mt 22,15–21)
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mi élünk a legnehezebb történelmi korban. Az evangélium szerint Jézus korában sem hiányoztak a társadalmi feszültségek. Sokan megbotránkoztak Jézuson, amikor bejelentette, hogy a megszálló hatalmat kiszolgáló vámos, Zakeus házában kíván megszállni, és az adószedő Lévit apostolai közé meghívta. Mindketten megbélyegzett bűnösök voltak egy korrupt, képmutató társadalomban. Míg azonban Jézus hívására ők új útra indultak, mások csapdát állítottak a Mesternek. Szabad-e adót fizetni a császárnak? Kinek a képét hordozza az adópénz? És kinek a képmását hordozza minden ember? Hiszen valamennyien Isten képére és hasonlatosságára lettünk megteremtve, benne élünk, mozgunk és létezünk –, ahogy az apostol mondja. Az alapkérdés tehát nem az, hogy szabad-e adót fizetnünk a császárnak, hanem az, hogy megtesszük-e életünk tanúságával mindazt, amit az Isten vár tőlünk.
Hozzávalók:
Két-három szál júdáspénz, három-négy fehér liliomfej, borostyán, cserszömörce, szomorúfűzág, oázis, hosszúkás, lapos edény.
Elkészítés:
Az oázist beáztatjuk, majd hosszúkás, lapos kosárba tesszük.
Természetes mezei zöldekkel (borostyán, cserszömörce) kiágazzuk.
Magasságát két szélén júdáspénzzel kijelöljük. Súlypontnak kinyílt, fehér liliomfejeket használunk, melyeket egészen alulra helyezzük el. A liliom bimbóit a teljesebb forma elérésére használjuk. A merev formát szomorúfűzág keresztbetételével lazítjuk meg.
*
Isten képmása nem azonos módon ismerhető fel a teremtésben és Fiában, aki Atyjához lényegileg hasonló: Isten szava, aki által minden teremtetett… Így egy császár képe is más módon van egy pénzérmén, mint saját fia vonásaiban. Biztosan mindkét esetben képmásról van szó, de nem azonos módon bevésve az érmén és fia vonásaiban… Így te is – bizonyos értelemben – Isten érméje vagy, de sokkal értékesebb annál, mert gondolsz rá, tudod és megéled, kinek a képét viseled és kinek a képe szerint alkottak. A közönséges pénzérme azonban nem tudja, hogy a császár képét viseli.
Szent Ágoston
