„Ardere et lucere”

III. Béla király a francia eredetű ciszterci rend nagy pártfogójaként 1182-ben alapította a Zirci Apátságot. Claiervaux-ból hívott szerzeteseket, akik templomot, kolostort építettek. A török hódítás és a protestantizmus következtében megrendült a szerzetesélet Zircen is, az apátság elnéptelenedett. A török kiűzése után az apátság romos épületei helyén egy új, modern templom és kolostor építésébe fogtak. A szerzetesek eleinte imáik, olvasmányaik és könyvek másolása mellett kétkezi munkával is foglalkoztak, hogy a monostort fenntartsák. Amikor 1814-ben a zirci ciszterciek az állami és társadalmi elvárásnak megfelelően átvették a jezsuiták egykori székesfehérvári és pécsi, majd egri gimnáziumának vezetését – amit később követett a bajai gimnázium átvétele és a budai gimnázium megalapítása –, a magyarországi ciszterciek fő munkaterülete a középiskolás ifjúság oktatása és nevelése lett. A zirci rendtagok kezdettől kivették részüket a településen és környékén a lelkipásztori munkából is, csakúgy, mint ma. XI. Pius pápa 1923. január 27-én hozta létre a Ciszterci Rend Zirci Kongregációját, amelynek 1961 óta a Dallasi Ciszterci Monostor és 1996 óta a Kismarosi Ciszterci Nővérek Apátsága is tagja. (A Dallasi Apátság szervezése hazánk szovjet megszállásának kezdetén kezdődött, célja volt meghonosítani a zirci ciszterci életeszményt Amerikában, és otthont adni a külföldre kényszerült rendtagoknak.) A szovjet rendszerű diktatúra a magyarországi cisztercieket 1945-ben megfosztotta birtokaiktól, 1948-ban iskoláiktól, 1950-ben összes rendházuktól és ingatlanuktól. Működését betiltották. A zirci apátsági épületben ekkor szakmunkásképző intézet működött, s ide települt a Bakonyi Természettudományi Múzeum is. A feloszlatás előtt 191 örökfogadalmas, pappá szentelt tagja volt a Zirci Kongregációnak, 35 nem felszentelt növendéke végezte tanulmányait és 12 novíciusa volt. Endrédy Vendel apát 1950. október 25-én utolsóként hagyta el a zirci apátságot. Négy nap múlva Budapesten letartóztatták, majd 1956-ig börtönben sínylődött. 1945 és 1963 között több mint 30 rendtag szenvedett hosszabb-rövidebb ideig fogságot, internálást vagy börtönbüntetést. A magyar tanító rendek közül egyedül a ciszterciek nem tarthatták meg egyetlen iskolájukat sem a kommunista uralom éveiben. A rendszerváltás utáni hosszadalmas ingatlanrendezés során, 1993 és 1997 között a Zirci Kongregáció visszakapta öt gimnáziumát (jelenleg a bajai gimnáziumot nem az apátság működteti). A rend egykori birtokán, egy nagyvenyimi épületben néhány fiatallal megkezdődött az újoncképzés, a noviciátus. 1990 első hónapjaiban Zircen négy ciszterci szerzetes újraindította a szerzetesi életet. Az apátság épületének visszaszolgáltatása még mindig folyamatban van, hiszen a Bakonyi Természettudományi Múzeum kiköltözése jövő év márciusában várható. A növendékek teológiai képzése ma Veszprémben, a hittudományi főiskolán, tanári képzésük az ország különböző egyetemein történik. A Zirci Apátság vezetője dr. Zakar Ferenc Polikárp (főapát), s lakói Bán Elizeus (perjel), helyettese Hervay Ferenc Levente (történész), Keszthelyi Vazul (plébános), Lékay Jusztin (gondnok, a kongregáció gazdasági vezetője), Sulyok János Ignácz (francia-latin szakos tanár) az idősebb generációból. A fiatalokat Tölgyessy Alberik, Kéri Atanáz és Papp István képviseli, ők örökfogadalmasok és már felszentelt papok. Négy növendékük van, egyikük novícius, három pedig teológiát végez Veszprémben.

Lángolj és világíts! A ciszterciek a monasztikus szerzetesek körébe tartoznak. Valójában a bencések közül (a nyugati szerzetesek körében a 11. században – az apostoli egyszerűséghez, szegénységhez, kétkezi munkához való visszatérésért – indult mozgalmakhoz kapcsolódóan) kivált szerzetességet a bencések megreformált ágaként is emlegetik. A ciszterciek belső életrendjét az imádság és a munka egyensúlya jellemzi. Szent Bernátot (1091–1153), a Clairvaux-i kolostor alapító apátját tartják a ciszterci szellemiség megalapozójának. Az ő központi gondolata – Ardere et lucere! (Lángolj és világíts!) –, összefoglalja a ciszterci szerzetesi élet és küldetés lényegét: a Krisztus iránti szeretet és a tanítás elkötelezettségét. A Bernát-i bölcsesség így folytatódik: „Csak lángolni kevés, csak világítani hívságos semmiség. Lángolni és világítani: ez maga a tökéletesség!” Ugyancsak Bernáttól szokták idézni: „Az istenszeretet mértéke a mérhetetlenség. Ha szeretetünk tárgya végtelen, nem tűr határokat.” „A kezdők türelmesen, a haladók szívesen hordják Krisztus keresztjét. A tökéletesek átölelik azt.” Egy megújult, megszépült templom A zirci barokk templomot Wittwer Márton és Kayr Mátyás tervezte, 1752-ben Padányi Biró Márton püspök szentelte fel Szűz Mária mennybevitele tiszteletére. Ezt az eseményt ábrázolja a gazdagon díszített belső térben a szentély főoltárképe, a kiváló osztrák mester, Anton Maulbertsch festménye. Az épület belső festését Wagenmeister József, pesti festő végezte 1744–48 között, de a festményeket később 1891-ben Innocent Ferenc a templom felújításakor átfestette. Az épület átfogó restaurálásakor 1997-ben derült ki Král Éva és Felhősi István restaurátorok munkája nyomán, hogy Innocent Ferenc egészen megváltoztatta átfestésével a képek jellegét, a freskók sötétebbek lettek (s ezáltal a templom belső tere is sötétebb lett), az alakokat, arcokat pedig a képeken öregebbre festette. Az idén a Szent Bernát napján rendezett szertartáson a rend tagjai és a hívek már a megújult, megszépült, megfiatalodott freskókban gyönyörködhettek. A templom oltárait, egyéb fafaragásait pápai pálos szerzetesek készítették. Ezek (az aranyozott főoltár, a mellékoltárok kerete, a szószék, a nagyorgona és a kis barokk orgona ara­nyozása) és a szobrok sem úszták meg az 1891-es felújítás alkalmával az átfestést. A mostani restaurálás során a mesterek lemosták a műtárgyakat, s azok eredeti állapotukban díszíthetik ismét a templomot. Roppant értékesek művészettörténetileg a templom színes üvegablakai, különösen kiemelkedik ezek közül az északi oldal középső, Kratzmann Ede által 1891-ben készített, Szent Imrét ábrázoló ablaka. A templom 1982 óta a basilica minor címet viseli. A klasszicista monostorban, mely a templom déli oldalához csatlakozik, található a 65 ezer kötetes Reguly Antal Műemlékkönyvtár, amely a ciszterciek által gyűjtött páratlan értékű ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat-ritkaságokat mutatja be. S ugyancsak itt található a ciszterciek alapította nemzetközi hírű arborétum, amely 20 hektárnyi természetvédelmi területén a föld minden részéről őriz fa- és növény-különlegességeket. A visszakapott apátsági épület északi szárnyának három szintjén és a keleti és a déli szárny területén tavaly kezdődött meg a rendi fenn­tartású 50 fős idősek otthonának az építése állami támogatással, mely idén december elején kezdi majd meg működését. A kiköltözködő múzeum emeletén egyháztörténeti kiállítást szeretnének berendezni, a déli szárnyban, a volt szakiskola tornatermének helyén pedig turistaszállást, míg a földszinten egy nagy előadótermet alakítanak majd ki konferenciák céljára.