Gondolatok a Világosság forrásáról az új tanév kezdetén
Veni, Sancte Spiritus!
A Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium lehetőséget akar adni azoknak a szülőknek, akik gyermekeiket katolikus nevelésben szeretnék részesíteni. Iskolánk olyan korszerű szaktárgyi tudást közvetít, amely felkészít az érettségire és a továbbtanulásra is. A bencés iskola hagyományának megfelelően több akar lenni, mint tisztán oktatási intézmény. A szigorú értelemben vett tanításon, tanuláson kívül beszélgetéseket, játékot, együttünneplést és találkozásokat jelent. Tudjuk, hogy nem egyedül az oktatás és nem is csak a szakmai tudás teszi az életet értékessé és széppé, hanem a környezet, az iskola légköre, a közös tevékenységek és az öröm. Csak ezek együttese teremthet egy mélyebb és élőbb közösséget. Ennek tudatában kezdtünk – 320 diák az ország különböző részeiről és 42 (szerzetes és világi) tanár – ismét egy új tanévet…
Vártuk már ezt a napot, bár szívesen késletettük volna, hiszen olyan sok szép élményben volt részünk a nyár folyamán, de mégis vártuk. El kellett jönnie, mert mindennek megvan a maga ideje: a munkának és a pihenésnek, a vakációnak és az iskolának! Most ismét itt az ideje, hogy iskolába menjünk és tanuljunk. Az iskolának, a benne eltöltött időnek is megvan a maga szépsége és öröme. Szép és örömteli esemény, amikor megérted, mi történik körülötted, s rájössz, hogy a körülötted élők érted is vannak, Isten adta őket neked segítőnek.
De elsősorban Isten az, aki segít: ő adja meg, amire a tanuláshoz szükséged van, az értelmet, hogy megérthesd, amivel az órán foglalkozol; az emlékezetet, hogy megtarthasd, amit megtanultál. Gyakran hallod: „Csak most villant be!” azaz: „Most értettem meg teljesen! Most lett világos számomra!” Tudnod kell, hogy ki villantja fel a fényt: Isten, akit a Szentírás a „világosság Atyjának” nevez. Ezért hívjuk a Szentlelket, hogy ebben a tanévben fényével világossá tegye értelmünket, hogy minden sötétséget vegyen el tőlünk, mellettünk legyen és segítsen döntéseinkben.
Szükségünk van erre a világosságra, mert ezerféle lehetőség közül kell választanunk, de főként naponta kell döntenünk a jó és a rossz lehetősége között. S ha választottunk is, nehezünkre esik, hogy valamire teljes elszántságunkkal ráálljunk és mellette kitartsunk. Így az a veszély fenyeget, hogy egyéniség nélküli emberré válunk, aki állandóan arról álmodik, hogy mások életét élje. Benyomásaink, élményeink bősége akadályoz, hogy valami mély és új valóban megérintsen, és megtaláljuk felcserélhetetlen, egyedi arcunkat.
Ne vessz el az ezerféle lehetőség illúziójában. Dönts és valósíts meg egyet lehetőségeid közül. Persze ez nem azt jelenti, hogy eltűröd, elszenveded helyzetedet úgy, ahogy van, hanem foglalkozol vele, dolgozol rajta és alakítod, a legjobbat hozod ki belőle.
Azt tudnod kell, hogy nem járhatsz be minden előtted álló utat. Mondj igent egyre és vele együtt önmagadra.
„A másik útnak naposabb a pihenőhelye.
Azonban nem az a hely a tiéd.
Sírj, ha tudsz, sírj, de ne panaszkodj,
Téged választott az út – és mondj köszönetet érte.” (Dag Hammarskjöld)
Ha megérkezel erre az útra, ne hasonlítsd össze magad másokkal, és nyugalmat fogsz találni, kiegyensúlyozott leszel.
Kedves testvéreim, így akarjuk mindnyájan, szülők, tanárok és diákok, ezt az új tanévet Isten oltalma és áldása alá helyezni. Ő adjon nekünk világosságot, hogy helyesen döntsünk, és ő adjon erőt, hogy döntéseink mellett kitartsunk.
