Madagaszkár: előbb az iskolák, azután a templomok
A gyermek érték
Szerző: Suhajda Lajos SVD
Izajás próféta jegyezte fel az isteni üzenetet: „Gyermek születik, fiú adatik nekünk” (Iz 9,5).
Amikor 700 évvel az üzenet után beteljesedett a várakozási idő, Gábor főangyal közli Máriával: „Gyermeket fogansz, fiút szülsz” (Lk 2,31). A betlehemi kisded megszületésekor az angyal ezt hirdette a pásztoroknak: „Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket” (Lk 2,12). A napkeleti bölcsek pedig „bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával” (Mt 2,11).
Jézus gyermekkorát így jellemzi Lukács evangélista: „Jézus gyarapodott bölcsességben, korban s Isten és emberek előtti kedvességben” (Lk 2,52).
Tudjuk azt is, hogy amikor ez a gyermek felnőtt, hogyan értékelte a gyermekeket: „Hagyjátok, hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek, ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony mondom nektek, hogy aki Isten országát nem úgy fogadja, mint a gyermek, az nem jut be oda” (Lk 18,15–17); Aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, aki engem küldött” (Mk 9,37); „Vigyázzatok, ne vessetek meg egyet se e kicsik közül! Mondom nektek: angyalaik az égben szüntelenül látják mennyei Atyám arcát” (Mt 18,10). Ez nemcsak emberi értékelés, hanem isteni is. Hiszen Jézus igazi Isten és igazi ember. Érdemes lenne ezt mindannyiunknak végiggondolni!
Madagaszkáron megtették ezt.
A gyermekek az Irgalmas Nővérek iskolájába járnak Ranotsarában – „a világ végén” –, az őserdő közepén. Az iskolát csak gyalog vagy terepjáróval lehet megközelíteni. Terepjáró azonban csupán egy van a vidéken: az iskoláé. A gyermekek mégis szorgalmasan járnak iskolába.
Néhány évvel ezelőtt még nehéz volt a szülőket meggyőzni arról, hogy engedjék gyermekeiket iskolába. „Azt mondták, szükség van rájuk otthon. A lányoknak a kisebbekre kell vigyázniuk, a fiúk pedig a bivalyokat őrzik. Csak lassan látták be, hogy az iskola érték: tudást ad. A tudás pedig többé teszi az embert. Ma már hozzájárulnak az iskola fenntartásához is: tűzifát, kukoricát, maniókát hoznak vagy trágyát a veteményes kertbe. Így, természetben fizetik meg a tandíjat. Könnyebb nekik is, de nekünk is jól jön” – ez a nővér véleménye.
