A születés (The Nativity Story)
A Jézus születését megelőző események elevenednek meg az amerikai filmben, melynek hőse Mária és József, két nemcsak fizikai értelemben úton levő ember, akik csodás események részesei lesznek. Az alkotók legfőbb törekvése a történet hitelességének megalapozása volt, ezért a forgatókönyvet történészekkel és teológusokkal ellenőriztették. A film rendezője, Catherine Hardwicke korábban látványtervezőként dolgozott, ezért számára különösen fontos volt, hogy képileg is aprólékosan kidolgozott és korhű legyen a film, a korabeli Galilea látványát idéző helyszíneket Dél-Olaszországban és Marokkóban találták meg. Mária szerepében A bálnalovas címszereplőjét, a 16 éves Keisha Castle-Hughest láthatjuk.
Apocalypto
A passió latin és arámi kísérlete után Mel Gibson maja nyelven forgatta új filmjét, ettől eltekintve az Apocalypto mintha Hollywood aranykorának színes, szélesvásznú látványosságait idézné. Gibson a mozgó kép minden rendelkezésre álló eszközét beveti, hogy minél érzékletesebb legyen a néző alámerülése egy ma már csak omlatag romok által képviselt kultúrában, melynek bukását nem is annyira az európai hódítók, mint saját dekadenciája okozta.
Szent szív (Cuore sacro)
Az olasz honba szakadt török rendező, Ferzan Özpetek ma az egyik legmarkánsabb életművet építő alkotó az olasz filmművészetben, ezt példázza legújabb műve is. Egy harmincas, elvált, sikeres üzletasszony, Irene (Barbara Bobulova) egyik gátlástalan, üzleti manővere nyomán két ember öngyilkosságot követ el. Irene világán ez indítja el az első repedést. Aztán találkozik egy titokzatos kislánnyal, majd szembesül régen halott édesanyja titkaival, és Irene kezd megváltozni. Vagy éppen olyannak lenni, amilyen valójában lenne. Anyagi lehetőségeit felhasználva, a helyi egyházközséggel karöltve a szegények gondozásába fog. A Szent szív lélektani szélsőségektől sem kíméli főszereplőjét – összhangban a másokért való élet nagyon is aktuális és kemény választásokat kívánó témájával.
Fegyverszünet karácsonyra (Joyeaux Noël)
Csaknem kétezer évvel Jézus születése után, 1914-ben különböző nemzetek gyermekei énekelnek hozzá, segítségét kérve egymás legyőzésére. Ez a nyitójelenete a valóban megtörtént esetet feldolgozó francia-német-angol filmnek. 1914 karácsonyán egy dán opera-énekesnő ragaszkodik hozzá, hogy a vezérkarnak adott koncert után a frontkatonák előtt is fellépjen, és előadása kicsalogatja lövészárkaikból a hallótávolságon belül gubbasztó skót és francia katonákat. Végül az ellenségek együtt ünneplik a szentestét, együtt énekelnek, szentmisén vesznek részt, másnap pedig fociznak egy nagyot a senki földjén – feletteseik szemében mindez büntetendő cselekmény. Christian Carion filmje mentes a háború naturalista borzalmaitól, de érzelmi síkon éppoly szíven ütő tud lenni.
