Az országos imaév egyházmegyei programjai a Székesfehérvári Egyházmegyében
Higgyünk úgy, hogy szeretni tudjunk!
Egyházmegyénk hívő közösségét, hogy május 25-én, a régi áldozócsütörtökön, délután 5 és 7 óra között egyházmegyénk minden templomában legyen lelki megújulásunkért és bűneink bocsánatáért engesztelő és könyörgő imádság, és ebben az imádságban legyünk egyek Urunk színe előtt.
Pünkösdhétfő napján (június 5.) Balinkán (Tölgyes tábor) az Egyházmegyei Nap keretében szentségimádással, közös szentmisével imádkozzunk családjainkért.
Szeptember 10-én Bodajkon, egyházmegyénk zarándoklatán Szent István király lelkületével közösen imádkozzunk a Segítő Szűzanya kegyhelyén magyar nemzetünkért.
Egyházmegyénk papságát az ez évi rekollekciókra és esperesi koronákra, melyek témái a lelki megújulás köré csoportosulnak, és a papi zarándoklatra augusztus 25-én Bodajkra, közös szentmisére, imádságra, együtt gondolkodásra és a testvéri együttlét örömére.
Székesfehérvár plébániáit, családjait, egyházi közösségeit az elsőcsütörtöki városi szentmisékre és szentségimádásokra és közös úrnapi körmenet tartására a székesegyháztól indulva a belvárosban június 18-án.
Az öt esperesi kerület papjait és minden hívőjét egy, a kerületben megrendezendő engesztelő imanapra (imaestére), ahol közös szentmisével, szentségimádással engesztelünk és Istenünkhöz fordulunk segítségért.
Egyházmegyénk minden fiatalját, hogy az őszi ifjúsági zarándoklaton engesztelő lelkülettel, közös imádsággal legyenek munkálói a lelki megújulásnak.
Az összes plébániát arra, hogy az engesztelő imaévben mindenhol végezzenek rendszeresen szentórákat és elmélkedéseket. A plébános atyák szervezzék meg a szomszédos lelkipásztorokkal, hogy időről időre, különösen nagyböjtben és adventben biztosítsanak alkalmat a szentgyónás elvégzésére közös bűnbánati liturgia keretében.
Katolikus oktatási intézményeink diákjait arra, hogy a Szent István Művelődési Ház által kezdeményezett „Szép szóval szólj!” programba bekapcsolódjanak, és a szép beszéd tudatos vállalásával tegyenek tanúságot lelki-szellemi értékeinkről, és munkálják a megújulást a maguk és környezetük életében.
Azokat, akik magányosan élnek, hogy tudatosan segítsék az elesetteket és a nagycsaládosokat, és életükkel a reménytelenség és önzés közönyösségébe süllyedő világban így tegyenek tanúságot az adás öröméről, miközben örökre megmaradó lelki kincseket gyűjtenek a végső számadás napjára.
A betegeket és szenvedőket, hogy fájdalmaikat mint Krisztus keresztjéből rájuk eső részt vállalják, és tudatosan ajánlják fel a kereszthordozást engesztelésül magunk és népünk bűneiért.
Minden jó szándékú embert, hogy az egyház erkölcsi, társadalmi és szociális tanításában találják meg az igazi reményt, és abban megerősödve építsék az igazabb és testvériesebb világot minden ember számára.”
Spányi Antal megyés püspök