450 éve – 1556. július 31-én – halt meg Loyolai Szent Ignác
Aki egészen Isten gondviselésére bízta magát
Szerző: Szalontai Anikó
Felépülése után elzarándokolt Aranzazúba és Monserratba a Szűzanyához. Majd csaknem egy évet töltött Manrézában, ahol, mint írta, Isten úgy bánt vele, mint egy tanítómester a gyermekkel, s ahol meglátta a Szentháromság titkát. Itt, a hegyen született a Lelkigyakorlatos könyv, amely kovászként változtatta meg a világot.
Ignác a Szentföldre zarándokolt Rómán keresztül, majd éveket szentelt a tanulásnak, az útkeresésnek. Közben, mivel segíteni akart a lelkeknek, egyenként osztogatta könyvét, rövid lelkigyakorlatokat tartott s közösséget verbuvált. Az Egyház, amely akkor súlyos válsággal küzdött, nem nézte jó szemmel apostolkodását, az inkvizíció újra és újra megvizsgálta Ignác tevékenységét. Az utolsó ítélet megfosztotta őt a lelkekért végzett munka lehetőségétől, ezért – bár fejet hajtott az Egyház döntése előtt – Párizsba utazott, hogy ott folytassa tanulmányait, ahol diáktársaival valódi közösséget sikerült alapítania. 1534. augusztus 15-én közös fogadalommal pecsételték meg szövetkezésüket Montmartre hegyén, a vértanúk kápolnájában. Céljuk, hogy szegénységben és szüzességben Istennek szolgáljanak, segítsenek a lelkeknek, és elmenjenek a Szentföldre. Mivel nem tetszett mindenkinek, hogy végleg a Szentföldön maradjanak, egy feltételt is szabtak: ha egy éven belül nem sikerül oda eljutniuk, vagy ha nem maradhatnak tartósan Palesztinában, akkor Rómában a pápa szolgálatába ajánlják magukat. Tervük szerint a tanulmányaik befejezése után, 1537 tavaszán Velencében találkoznak, hogy onnan induljanak a Szentföldre.
De a történelem újra megváltoztatta Ignác terveit. Megtudták, hogy bár harmincnyolc esztendeje nem volt erre példa, abban az évben nem indult zarándoklat a Szentföldre, mert küszöbön állt a háború a törökökkel. Így Ignác első szentmiséjét Rómában mutatta be, ahol társaival III. Pál pápa szolgálatába állt.
Ignác megértette: az örök városban ugyanúgy teljesíthetik küldetésüket, mint Jeruzsálemben. S hogy a Párizsban megszületett közösség örökre együtt maradjon, szerzetesrenddé alakultak. A Jézus Társasága alapító dokumentumát 1541 márciusában hagyta jóvá a pápa, s első rendfőnökké Ignácot választották.