Cikkek listázása

Orgonaszentelés Mezőkövesden

Amikor a vendég bemutatkozik…

Szerző: Szarvas István

Fotó: Szarvas István

„Amikor két ismeretlen ember találkozik, akkor bemutatkoznak egymásnak. A Szent László-templomba új vendég érkezett, aki be is mutatkozik ezen az estén” – ezekkel a szavakkal köszöntötte Jéger Károly apát úr 2006. június 5-én a nagy számban összegyűlt vendégeket, híveket, utalva arra, hogy a templom egy új orgonával gazdagodott, amelyet dr. Seregély István érsek úr fel is szentelt.
Az orgona, amely évszázadok óta szerves részét alkotja templomainknak, liturgiánknak, hosszú múltra tekint vissza. Már a görög-római korból ismerünk egyszerűbb orgonákat, úgynevezett víziorgonákat. Leghíresebb képviselője a Budapesten megtalált aquincumi víziorgona.

Bizánc ókori muzsikájában az orgonát a cirkuszban és a színházban használták. V. Konstantin bizánci császár ajándékba küldött egy díszes orgonát 757-ben a frank uralkodónak. Ettől az időponttól számítjuk az orgona európai történetét és elterjedését.

A keresztény kultúrával együtt a gregorián ének és az orgona is fokozatosan eljutott egész Európába. A római és frank gregorián iskolák a Kárpát-medencében is tért hódítottak. Magyarországon ez a folyamat Szent István korában folytatódott. Az 1200 táján keletkezett úgynevezett Lengyel krónika szerint Szent István király és a lengyel fejedelem találkozásakor egy „organumon” játszottak. Valószínűleg pedál nélküli, kis orgonáról lehetett szó.

A későbbi századokban egyrészt a technika fejlődésével, másrészt a különböző kulturális hatásoknak megfelelően egyre nagyobb, gazdagabb hangzású orgonák készültek. Megjelentek az olasz, a német és a francia hangzású orgonák, amelyek a különböző regiszter-összeállításnak köszönhették sajátos hangzásvilágukat.

Koloss István, a budapesti Szent István-bazilika orgonistája tervezte a mezőkövesdi orgonát. A célja egy franciás hangzású orgona megvalósítása volt, amelyre jellemző a sokféle alapjáték: principálok, fuvolák, vonósok, de leginkább a nyelvjátékok. Az orgona homlokzatán jól láthatók a francia nyelvjátékok csúcsát képező 8’ és 4’ vízszintes trombiták. A 35 regiszter 2554 sípja 3 manuálon szólaltatható meg.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>