Cikkek listázása

„Amikor a vak viszi a bénát, mindkettő előbbre jut”

Szerző: Márton Gábor

Senki sem szeretne vak lenni, van mégis néhány tucat ember, aki önként vállalta „vakságát”, azaz, hogy a VAK rövidítésű közösséghez tartozzon. De kiket is rejt ez a szójátéknak tűnő mozaikszó? A Világi Apostolok Közössége (VAK) szegedi fiatalokból alakult meg 2004-ben azzal a céllal, hogy a katolikus egyházban szolgáló világiakat támogassa. Vezetőjüket, Gulyás Pétert kérdeztük erről a könnyen megjegyezhető nevű közösségről.
– Lelkiségi mozgalom? Kisközösség? Civil szervezet? Milyen formációt takar a név?

– Mindegyik és egyik sem. Lelkiség annyiban, amennyiben hiszi, hogy van a világiaknak is egy sajátos karizmája, amellyel az Egyházat gazdagítják. Kisközösség valóban, mert hisz a sejtszerű működésben, és a kicsinységet tudatosan felvállalva mustármagként szeretne növekedni. Civil szervezet, hiszen olyan ügyet képvisel, amely nemcsak a jövő Egyházának kulcskérdése, hanem a társadalom számára is fontos értéket termel, hisz tagjai a hátrányos helyzetű rétegek szolgálatára, a felnövekvő generáció nevelésére, vagy a vidéki lélek-jelenlét biztosítására adták életüket.

Mindezek előtt azonban szakmai és emberi hálózat az Egyházban szolgáló, Krisztusért élő, Krisztusért égő világaikból. Fontos sajátossága, hogy senkit sem szeretne kiszakítani plébániájából és másfajta elköteleződésbe bevonni, sőt éppen ellenkezőleg, megerősíteni szeretné tagjait már meglevő helyzetükben, identitásukban, szolgálatukban.

– A tájékoztató anyagokban olvastam, hogy lelkipásztori munkatársakat segít a VAK. Kik is azok a lelkipásztori munkatársak? Talán nem mindenkinek világos ez az elnevezés.

– A „lelkipásztori munkatársak”, „kisegítők”, „pasztorális asszisztensek”, „plébániaigazgatók” nemcsak nevükben, hanem tevékenységükben is nagyon sokszínűek, ezért nehéz egységes elnevezést vagy közös nevezőt találni. Szűk értelemben mi azt a világit értjük rajta, aki főállásban és hivatásszerűen pasztorális tevékenységet folytat (pl. hitoktat), és ezen felül a plébánián folyó egész pasztorális tevékenységekért felelősséget érez és vállal. Tág értelemben ide tartozik minden világi, aki akár csak egy órában is valamilyen szolgálatot vállal a plébánián, a közösségben. Mi jelenleg elsősorban az első körre koncentrálunk, de hosszútávon minden apostolkodó világira számítunk.

– Mit lehet tudni a lelkipásztori munkatársakról Magyarországon?

– Nagyon keveset. Személyük, szolgálatuk általában rejtve marad, ők a magyar egyház egyik fehér foltja, ugyanakkor valószínűleg a jövő aranytartalékai is, de szolgálatuk már a jelen egyházi körülmények között is hiánypótló.

Adatbázis híján 2003 és 2004 között egy országos kutatást kezdeményeztünk ezen emberek felkutatására, helyzetük feltárására. Igazi „egyházi nyomozás” kerekedett ki belőle. „Véletlen” találkozásokon, rádióriportokon, cikkeken, emberi ismeretségeken keresztül a legváltozatosabb utakon vezetett el minket a gondviselés egyesekhez. Végül 95 lelkipásztori munkatárshoz juttattunk el kérdőívet az ország valamennyi egyházmegyéjébe. A kutatás során arra voltunk kíváncsiak, hogy kik azok, akik aktívan, lehetőség szerint fő tevékenységként plébánián szolgálnak, milyen a helyzetük, miből áll a tényleges munkájuk és milyen kompetenciákat kíván tőlük ez.

– Mit mutatott az összkép? Van-e „tipikus” lelkipásztori munkatárs?

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>