Cikkek listázása

Isten munkatársai a teremtésben

Szerző: Szalontai Anikó

Fotó: Vida József

A gyermek Isten ajándéka, a szerelem gyümölcse – sokan gondoljuk ezt így ma is. Az ember azonban alkotó értelmével és szabad akaratával nem csupán elfogadhatja ezt, hanem maga is közreműködővé válhat az ajándékozásban. A családtervezésről és a gyermek elfogadásáról beszélgettünk Pál Bernadettel, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógia Intézetének munkatársával, a Természetes Családtervezési Tanácsadók Közösségének munkatársával A megismerkedéstől a családalapításig című sorozatban elhangzott előadása nyomán.
– A családtervezés három fontos kritériumot foglal magába. Az első, hogy két ember, akik szeretik egymást, eldöntik, mikor szeretnének gyermeket. Célszerű a házasságkötés utáni egy évet arra szánni, hogy összecsiszolódjanak a felek. Egy kisbaba alaposan fölborítja a család életét, s ha még nem alakult ki a harmónia a házasságban, akkor nagy nehézséget okozhat.

A második kérdés, hogy hány gyermeket szeretne összesen a házaspár. Ez egyéni teherbírástól is függ. Az azonban biztos, hogyha egy gyermekünk lesz, az nem olyan jó, mint ha több. Nagyon hibás gondolkodás az, ha azt mondjuk, azért vállalunk csak egyet, mert annak akkor mindent meg tudunk adni. Hiszen egyet biztosan nem adunk meg neki: a testvért.

A harmadik szempont, hogy milyen időközönként szeretnék világra hozni a gyermekeket. A várandósság valóban más állapot, erőteljesen igénybe veszi az anyai szervezetet, éppen ezért fontos, hogy legyen idő regenerálódni, ami legalább két év. Az biztosan nincs Isten tervében, hogy az esküvő után „babagyárrá” váljon a család, és az anyuka belerokkanjon a szülésekbe. Ezért adott Isten lehetőséget, hogy felismerjük, melyek a termékenység, illetve a terméketlenség jelei.

– Miért a természetes családtervezés módszerét javasolja az Egyház?

– Szent Pál említi, hogy a házastársak közös megegyezés alapján egy ideig tartózkodhatnak a házasélettől. Erre alapozva VI. Pál adta közre azt a pápai megnyilatkozást, amelyben a természetes módszert tartja a születésszabályozás helyes megoldásának. Ez a női ciklust veszi figyelembe, vagyis azt a természetes folyamatot, amit Isten adott nekünk.

Azért is nagyon szép ez a módszer, mert mindkét fél döntése. Kettejük felelőssége és vállalása, hogy igen, most megtartóztatva magunkat el szeretnénk kerülni a fogantatást, vagy éppen fordítva.

Fontos a helyes szóhasználat kialakítása is, hogy ne terhesnek mondjuk, amikor valaki kisbabát vár, hanem várandósnak, áldott állapotban lévőnek. Az a szó, hogy terhes, azt sugallja a fiatalok számára, hogy ez egy nehézség. A családtervezésnél is azt helyezzük az előtérbe, hogy milyen csodálatos dolog, mikor egy új élet elindul, amelyben Isten arra hív bennünket, hogy munkatársai legyünk a teremtésben.

– Miből áll ez a módszer?

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>