Isten munkatársai a teremtésben
Szerző: Szalontai Anikó
Fotó: Vida József
A második kérdés, hogy hány gyermeket szeretne összesen a házaspár. Ez egyéni teherbírástól is függ. Az azonban biztos, hogyha egy gyermekünk lesz, az nem olyan jó, mint ha több. Nagyon hibás gondolkodás az, ha azt mondjuk, azért vállalunk csak egyet, mert annak akkor mindent meg tudunk adni. Hiszen egyet biztosan nem adunk meg neki: a testvért.
A harmadik szempont, hogy milyen időközönként szeretnék világra hozni a gyermekeket. A várandósság valóban más állapot, erőteljesen igénybe veszi az anyai szervezetet, éppen ezért fontos, hogy legyen idő regenerálódni, ami legalább két év. Az biztosan nincs Isten tervében, hogy az esküvő után „babagyárrá” váljon a család, és az anyuka belerokkanjon a szülésekbe. Ezért adott Isten lehetőséget, hogy felismerjük, melyek a termékenység, illetve a terméketlenség jelei.
– Miért a természetes családtervezés módszerét javasolja az Egyház?
– Szent Pál említi, hogy a házastársak közös megegyezés alapján egy ideig tartózkodhatnak a házasélettől. Erre alapozva VI. Pál adta közre azt a pápai megnyilatkozást, amelyben a természetes módszert tartja a születésszabályozás helyes megoldásának. Ez a női ciklust veszi figyelembe, vagyis azt a természetes folyamatot, amit Isten adott nekünk.
Azért is nagyon szép ez a módszer, mert mindkét fél döntése. Kettejük felelőssége és vállalása, hogy igen, most megtartóztatva magunkat el szeretnénk kerülni a fogantatást, vagy éppen fordítva.
Fontos a helyes szóhasználat kialakítása is, hogy ne terhesnek mondjuk, amikor valaki kisbabát vár, hanem várandósnak, áldott állapotban lévőnek. Az a szó, hogy terhes, azt sugallja a fiatalok számára, hogy ez egy nehézség. A családtervezésnél is azt helyezzük az előtérbe, hogy milyen csodálatos dolog, mikor egy új élet elindul, amelyben Isten arra hív bennünket, hogy munkatársai legyünk a teremtésben.
– Miből áll ez a módszer?
– A természetes családtervezés a termékenység jeleinek megfigyelésén alapul. Az ébredési hőmérséklet nagyon jellemző; megemelkedése azt jelzi, már beérett a petesejt. A másik támpont a méhnyaknyák, amely a termékeny időszakban termelődik azért, hogy a hímivarsejtek megfelelő körülményeket találjanak, és életben maradjanak. A harmadik jel a méhszáj állapota. E jelek megfigyelésével lehet meghatározni a termékeny, illetve a terméketlen időszakokat. Ezt könnyen meg lehet tanulni. A Pesti Ferences-templom (Ferenciek tere) hittantermében minden szerdán 17 és 19 óra között tanácsadást tartunk, ahol jól felkészült tanácsadók segítenek elsajátítani a módszert.
– Ugyanakkor számos más módszerrel is meggátolhatjuk a fogantatást, amelyek, mivel esetleg egyszerűbbek, jobbnak tűnnek…
– Vannak módszerek, mint a megszakított érintkezés vagy a kimosakodás, amelyek nagyon kevéssé csökkentik a fogantatás lehetőségét. Vannak mechanikus eszközök, mint például a gumióvszer, illetve léteznek a különböző tabletták. Mindezek viszont olyan eszközök, amelyek a természetes folyamatot valamilyen módon gátolják, megváltoztatják mechanikus vagy vegyi úton. Léteznek persze különleges esetek, amelyek egyedi megítélés alá esnek. Az is elképzelhető, hogy valakinek ezen fogamzásgátló módok közül kell választania. De akkor is fontos, hogy azt a házastársak megbeszéljék egymással, hogy közös döntés legyen, illetve hogy megvitassák egy lelki vezetővel is.
Más eszközök gyakorlatilag abortuszt idéznek elő, ezért nem is tekintjük őket fogamzásgátló módszernek. Ilyen például az úgynevezett spirál vagy az esemény utáni tabletta. Látnunk kell tehát, hogy az Egyház, amikor a természetes családtervezést javasolja, nem sajnál tőlünk valamit, hanem óv bennünket. Mert ennek nincsenek káros mellékhatásai sem a házaspárra, sem a születendő gyermekekre nézve, sőt az egységet és az egymásra figyelést segítik elő.
– Június 30-ával lép hatályba az Alkotmánybíróság döntése, amely folytán tizennyolc éves kortól lehetővé válik a petevezeték elkötése családtervezés céljából…
– Az élet szeretetből, a szeretetért, az élet továbbadására jött létre. Ha valaki annyira elzárkózik ettől a szeretettől, hogy végleg megfosztja magát a termékenységtől, akkor annak más téren is sérül a termékenysége, a nyitottsága, a befogadóképessége. Ez tulajdonképpen öncsonkítás, ezért nem is tartom fogamzásgátló módszernek. Ez a rendelet azért is nagyon rossz, mert még büntetőjogi szempontból is különbséget teszünk a fiatal felnőtt és a teljes joggal büntethető felnőtt, azaz a tizennyolc és a huszonegy éves ember között a tekintetben, hogy mennyire felelős a tettiért. S tapasztaljuk, hogy a fiatalok egyre tovább gyerekek. Ha valaki ilyen korán úgy dönt, hogy lemond az élet továbbadásának lehetőségéről, az nagy felelőtlenség, s nemcsak az ő részéről, hanem azok részéről is, akik ezt lehetővé tették.
