1000 éves jubileumra készül a Pécsi Egyházmegye
Szerző: Fedeles Tamás
Első püspöke a franko-gall, illetve lombard származású Bonipert volt. A Pannonhalmán tanult Mór püspök kezdte meg az 1064-ben leégett székesegyház újjáépítését, valamint ő készítette el az első magyarországi legendát, Szent Zoerard–András és Benedek remeték életrajzát. Pécsett kialakuló tisztelete következtében 1848-ban boldoggá avatták. A tatárjárás előtt az egyházmegye kiemelkedő főpásztora volt Bár–Kalán nb. Kalán, aki III. Béla király kancelláriáját is irányította (1183–1186), majd Horvátország és Dalmácia kormányzását látta el (1193–1194), valamint rövid ideig választott esztergomi érsekként tevékenykedett. A tatárok a székesegyházat és környékét is elpusztították, majd a 13. század közepétől elkezdődött a püspöki rezidencia és a vár kőből történő felépítése. 14. századi püspökei közül Neszmélyi Miklós alapította a székesegyház északi oldalán az Aranyos Mária kápolnát; a német származású Koppenbachi Vilmos, I. (Nagy) Lajos király titkos kancellárja jelentős szerepet játszott az 1367-ben alapított Pécsi Egyetem alapításában, amelynek első kancellárja lett; az arisztokrata származású Alsáni Bálint királyi diplomataként tevékenykedett, 1384-ben a pápa bíborossá kreálta. Mohács előtti jelentős püspökei közül ki kell emelnünk a kiváló humanista költőt, Janus Pannoniust (1459–1471), a püspökvár megerősítését végző Ernuszt Zsigmondot (1473–1505), valamint a püspöki vár reneszánsz építményeinek megrendelőjét, Szatmári Györgyöt (1505–1621).
