Nemzeti zarándoklat Fatimába
Induljunk el a zarándokúton Mária felé!
Szerző: Bókay László
Fotó: Körössy László
A püspöki kar által szervezett zarándoklat résztvevői október 17-én utaznak el Budapestről. A Lisszabonban leszálló gép utasait buszok várják, melyek a Fatimába utazás előtt városnézésre viszik a vendégeket. Másnap, 18-án a kálváriához mennek a zarándokok, ahol 10 órakor keresztúti ájtatosságon, illetve utána a magyar kápolnában szentmisén vesznek részt. Ezt követően, körülbelül 13 órakor a jelenések helyét, valamint a látnokok szülőházát tekintik meg. Este rózsafüzért mondanak és részt vesznek a gyertyás körmeneten. Október 19-én a környék nevezetességeit tekintik meg, este pedig ismét körmeneten vesznek részt.
Aki már járt Fatimában, tudja, különös kegyelmekben lehet része. A száz éve még ismeretlen portugál vidéken – mely mára a világ egyik legnagyobb Mária-kegyhelye lett – gyerekek állatokat legeltettek. Az első világháború borzalmait élte Európa, mikor 1916. május 13-án először angyal, majd többször Szűz Mária jelent meg Ferencnek, Jácintának és Lúciának. Mind az angyal, mind Mária imádságra és áldozatra buzdította a gyermekeket.
A jelenésekről beszámoló gyerekeket büntetések sorozata érte. Hosszú időnek kellett eltelnie, hogy a mások által is megtapasztalt csodák hatására mindenki higgyen nekik, s a Rózsafüzér Királynője néven bemutatkozó hölgy csodáit elfogadják. Volt olyan alkalom, amikor hetvenezer ember volt az úgynevezett Béke Völgyében, s tapasztalta meg a csodálatos jelenések lelki élményét. A három fatimai pásztorgyereknek üzeneteket adott a Szűzanya, melyek az egész emberiségnek szóltak. 1917 májusa és októbere között hat alkalommal jelent meg nekik Mária, melyet 1916-ban három angyali jelenés előzött meg. A Mária-jelenéseket több angyali is követte. Hitelességükhöz az Egyház álláspontja szerint kétség sem fér. A komoly vizsgálatok eredményei közt szerepel például az, hogy a három írástudatlan gyerek előre megjövendölte a mindenki által látott – úgynevezett „Nap-csodát”, melynek során a Nap a szivárvány különböző színeiben tündökölt, zuhant és emelkedett.
II. János Pál pápát sok szál fűzte Fatimához
1918-ban a jelenések helyszínén egy kápolnát építettek, melybe 1920-ban a ma is látható kegyszobrot helyezték. A Szűz kérte az elsősszombati ájtatosságot, majd Oroszország felajánlását, melyet később XII. Piusz tett meg, de Mária kérésének tökéletes teljesítésére még várni kellett. Mint ismeretes, a Szűzanya Lúcia nővéren keresztül azt kérte, hogy a pápa a világ püspökeivel együtt ajánlja fel a világot Szeplőtelen Szívének, külön említést téve Oroszországról. Ez lett volna a feltétele annak, hogy elkerüljék a háborút, illetve megakadályozzák, hogy Oroszország a világ többi részén is elterjessze tévtanait. A kért feltételek csak ötvenöt évvel később valósultak meg. Megváltásunk rendkívüli szentévében, 1984. március 25-én II. János Pál pápa a Szent Péter téren, a Fatimából erre az alkalomra Rómába szállított Szűzanya-kegyszobor előtt térdelve több mint 150 ezer hívő jelenlétében tette meg az ünnepélyes felajánlást.
II. János Pál pápát, mint tudjuk, sok-sok szál fűzte Fatimához. Ismeretes, hogy a sokáig nem ismertetett harmadik titokról úgy érezte, az róla szól. Azt is tudjuk, hogy az 1981. május 13-án ellene elkövetett merényletről szólva visszaemlékezésében megállapítja, hogy a 20. században tomboló erőszakos ideológiák egyik utolsó látványos megnyilatkozása volt mindez, melyben a haláltól való szabadulását a Fatimai Szűz segítségének tulajdonította, ezért a testéből kioperált golyót a kegyszobor koronájába építették be.
Magyar keresztút, kápolna, üvegablak… Fatimában
Mára Fatima zarándokvárossá fejlődött szállások ezreivel, szerzetesházakkal. De minden egyes része a jelenések helyére, a kegyszobrot őrző és a bazilikának helyet adó hatalmas térre vezeti a zarándokokat.
A két fiatalabb látnok, Jácinta és Ferenc – amint azt a Szűzanya megjövendölte –, néhány évvel a jelenések után ima és vezeklő élet, valamint szenvedések után meghalt. Lúcia – a harmadik látnok pedig karmelita szerzetesnő lett és egy spanyolországi kolostorban élt hosszú évtizedeken keresztül, nemrégiben hunyt el.
A világegyház minden híve nem juthat el Fatimába. Ezért született meg 1947-ben a gondolat: készítsék el a kegyszobor másolatát, s azt vigyék el a világ katolikusaihoz. Így készült el a vándorszobor, melyet 1947. május 13-án megáldott az évorai érsek, és azóta járja a világot, közvetíti a fatimai kegyhely áldásait. Első útja Maastrichtba vezetett, a Nemzetközi Mariológiai Kongresszusra. 1994-ben Seregély István egri érsek, a püspöki konferencia korábbi elnöke száz gyermekkel indult zarándokútra Fatimába, ahonnan elhozták az út végén a vándor kegyszobrot, s hazánk egyházmegyéiben ünnepélyes keretek közt vitték végig száz napon át.
A két látnokot – Ferencet és Jácintát II. János Pál pápa avatta boldoggá. Posztulátoruk az évtizedek óta Fatimában élő magyar pap, Kondor Lajos verbita szerzetes volt, aki minden Magyarországról érkező zarándokot nagy szeretettel segít útja során. Elmagyarázza Fatima történetét éppen úgy, mint a zarándokhely magyar vonatkozásait. Megemlíti nekik, hogy a magyarok építtették 1956-ban a keresztutat, illetve a 60-as években a kálváriát, a kápolnát, s hogy a bazilikában található első szent királyunk szobra, valamint egy Prokopp Péter készítette üvegablak, amely a Fatimai Szüzet ábrázolja.
Hazánk reménye, Mária
Mindszenty József 1972-ben járt Fatimában. A Szűzanyát hazánk reményének nevezte. Ott elmondott beszédében a többi közt ezeket mondta:
„Lelki megrendüléssel lépek Fatima földjére, mint amilyen megrendüléssel álltam negyvennyolc esztendővel ezelőtt Lourdes keresztútján, a 10. állomás előtt, mely az Üdvözítőt mint a fájdalmak férfiját ábrázolja, amint ruháitól megfosztják, epével, ecettel itatják. Azt a lourdes-i kálváriát az első világháború előtt a világ népei állították, a tizediket éppen az én hazám. Akkor, amikor még ép és egész volt ugyan a Kárpátok koszorújában, de mintha csak előre érezte volna, hogy mihamarabb rááll a keresztútra, s jön a nagy megfosztás, az epe és ecet keserű világa.
1917-ben, az egyre borzalmasabbá váló első világháború alatt az emberiséget figyelmeztette Mária itt, Fatima földjén, hogy térjen vissza Istenhez, az ő törvényeihez. Itt jelentette be az első világháború végét, de a második jöttét is.”
Hazánk reményének nevezte Mindszenty bíboros a fatimai Szűzanyát, aki Isten akarata szerint a mai ember üdvösségének útját egyengeti. Figyeljünk hát az úton Máriára, néha induljunk el felé, halljuk meg főpásztoraink ezen útra szóló hívását, és akár zarándokként, akár „csak” lélekben kérjük a Fatimai Szűzanya közbenjárását, hogy utunk végén, a célnál szemtől-szembe is megpillanthassuk őt.
