Cikkek listázása

Boldoggá avatás a Szent István-bazilika előtt

Salkaházi Sára személye példakép számunkra

Szerző: MK

Fotó: Vida József

Olyan boldogot kaptunk, aki megharcolta a modern ember harcait, és éppen ezért hiteles példakép számunkra, akinek közbenjárásáért fohászkodhatunk, amikor a rendszerváltozás veszteseiért, a szociálisan rászorulókért, a magyar egyházért, a papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk. Ezekkel a szavakkal köszönte meg Berkecz Franciska, a Szociális Testvérek Társaságának elöljárója azt, hogy a Szentatya Sára testvért az oltár dicsőségére emelte.
XVI. Benedek pápa ez év április 28-án írta alá a Salkaházi Sára szociális testvér vértanúságát elismerő dokumentumot. Ezzel megnyílt az út Sára testvér boldoggá avatása előtt. A kihirdetésre szentmise keretében 2006. szep­tember 17-én került sor a budapesti Szent István-bazilika előtti téren.

Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjainak, határon túli magyar püspököknek, Ternyák Csaba érseknek, a Papi Kongregáció titkárának, Juliusz Janusz apostoli nunciusnak és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papjainak a részvételével. A koncelebráló püspökök közt volt Orosch János pozsony-nagyszombati segédpüspök, Majnek Antal munkácsi püspök, Schönberger Jenő szatmárnémeti püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Pénzes János szabadkai püspök és Huzsvár László nagybecskereki püspök.

A szertartáson jelen volt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, a közjogi méltóságok közül megjelent Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, és Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.

A szentmise elején Erdő Péter bíboros magyarul és szlovákul köszöntötte a megjelenteket, külön is kiemelve a Sára testvér szülővárosából, a Kassai Főegyházmegyéből érkezett szlovák és magyar híveket, és Stanislav Stolárik kassai segédpüspököt, aki Alojz Tkáč érsek képviseletében érkezett, valamint Pásztor Zoltán püspöki helynököt.

A boldoggáavatási kérelmet a szentírási részek elhangzása előtt Ruppert József piarista atya, a boldoggáavatási ügy posztulátora terjesztette elő és ő ismertette Salkaházi Sára életútját is.

A Szentatya boldoggá avatásról szóló apostoli levelét magyarul Erdő Péter bíboros olvasta fel.

A Salkaházi Sárát ábrázoló molinó leleplezése, amely a kihirdetés egyik ünnepélyes mozzanata, a Christus vincit dallamára történt.

A szentírási részek szlovákul és angolul, az Evangélium magyarul hangzott el.

Erdő Péter bíboros szentbeszédében emlékeztetett: amikor a Miatyánkban azt kérjük, hogy teljesüljön Isten akarata, arra kötelezzük magunkat, hogy mi magunk is mindent megteszünk azért, hogy az ő akaratát kövessük. Keresztény hitünk a konkrét emberszeretet gyakorlására szólít fel minket – figyelmeztetett a bíboros, hozzátéve, hogy Isten akaratának követése gyakran együtt jár a szenvedéssel is. Ezt kell megtanulni, elfogadni és erre az elvre kell ráépíteni a magunk életét.

„Amikor a mai ünnepi szentmisében Salkaházi Sára szociális testvért Szentatyánk, XVI. Benedek pápa döntése alapján boldognak hirdetjük, személyében példaképet és közbenjárót kapunk” – fogalmazott az MKPK elnöke, aki ezután felidézte Salkaházi Sára életútját, a szegények és rászorultak érdekében végzett szerteágazó tevékenységét, majd a politikai üldözöttekkel és a zsidósággal való közösségvállalását a „nagy félelem napjaiban”, a nyilas uralom alatt.

„Méltán mondja Salkaházi Sáráról az Apostoli Szentszék határozata, hogy őt mint Krisztus hűséges tanítványát gyilkolták meg: cselekvő hitéről életével tett tanúságot. Nem magányos harcosa volt ennek a szeretetnek” – mondta Erdő Péter. Más egyházi személyekkel együtt, például Boldog Apor Vilmossal, Mindszenty Józseffel, főként pedig saját elöljárójával, Slachta Margittal és nővértársaival vállalta a kockázatot az üldözöttekért egészen mártírhaláláig.

„Szükségünk van Sára testvér példájára az idei jubileumi évben különösen is – fogalmazott Erdő Péter – hiszen nemzetünk lelki megújulásáért imádkozunk az engesztelés és a kiengesztelődés jegyében.” A megújulásra és kiengesztelődésre égető szükség van társadalmunkon belül, a Kárpát-medencében és az egész világon. Katolikus hitünk útmutatást ad és erőforrást jelent számunkra, a szentek alakjában Krisztus arca ragyog ránk az emberi élet millió helyzetében, a történelem számtalan pillanatában – hangsúlyozta az esztergom-budapesti érsek, aki beszédének végén a Magyarok Nagyasszonya és az új boldog, Salkaházi Sára közbenjárását kérte Magyarországért.

Felajánláskor a kenyér és a bor mellett a Szociális Testvérek Társaságának tagjai az új boldog ereklyéjét, a bodoggáavatási dekrétumot, valamint a mártíromságot jelképező pálmaágat és az önfeláldozó szeretetet jelképező gyertyát vitték az oltárhoz. Áldozás alatt Berkecz Franciska elöljáró olvasta fel Sára testvér életfelajánló imáját.

A szentmise záró áldása előtt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi szólt a megjelentekhez, akinek nagy tapssal kísért beszéde után Lakatos György és zenekara egy nigunt játszott.

A szentmise végén, amely a pápai és a magyar himnusz eléneklésével zárult, Berkecz Franciska ismételten megköszönte a Szentatyának és Erdő Péter bíborosnak a boldoggá avatás tényét. Olyan boldogot kaptunk – fogalmazott –, aki megharcolta a modern ember harcait, és éppen ezért hiteles példakép számunkra, akinek közbenjárásáért fohászkodhatunk, amikor a rendszerváltozás veszteseiért, a szociálisan rászorulókért és a magyar egyházért, a papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>