Cikkek listázása

A pannonhalmi bazilika belső helyreállítása

Születőben egy új, egységes liturgikus tér

Szerző: Fehérváry Jákó OSB

Fotó: Hayes Davidson

A Pannonhalmi Bazilika belső felújítása, illetve a II. Vatikáni Zsinat utáni liturgiareform szellemének megfelelő, méltó istentiszteleti tér kialakítása évtizedek óta napirenden van a pannonhalmi bencés közösségben. 2003. február 22-én Várszegi Asztrik főapát úr felállította a zömében szerzetesekből álló, azóta is működő Bazilika Műhelyt, amelynek feladata, hogy gondolja át a közösségnek a bazilikabelső felújítására vonatkozó liturgikus, teológiai és szerzetesi szempontjait, s ezeket juttassa érvényre az előkészítő munkálatok során. A Bazilika Műhely felállításával párhuzamosan Asztrik főapát úr felkért egy szakértőkből álló tudományos tanácsadó testületet is, amelytől a bazilika-felújítás építészeti és művészettörténeti szempontjainak megfogalmazását és a szerzetesközösséggel való együttgondolkodást kérte.
bazilika

A Bazilika Műhely kikérte olyan teológusok és építészek véleményét is, akik a kortárs templomépítészet legkiválóbb ismerői és teoretikusai, s a velük való párbeszéd nyomán elkezdett olyan építőművészek felé tájékozódni, akik maradandót alkottak a modern szerzetesi templomépítészetben. Végül John Pawsont választottuk, aki elfogadta felkérésünket. Őt a Novy Dvury trappistákon keresztül ismerhettük meg (Csehország), akik új templomuk és kolostoruk megépítését, valamint a barokk udvarház és vendégház felújítását bízták rá.

Az építészek munkájuk során elsősorban azokat a szempontokat igyekeznek szem előtt tartani, és terveikbe beépíteni, amelyeket a szerzetesközösség fogalmazott meg a közösség életével, szükségleteivel, elgondolásaival kapcsolatban. E szempontok megfogalmazásakor a szerzetesközösség kiindulópontja az volt, hogy a keresztény templomépület összetett valóság. Egyrészt egy adott kor liturgiáját szolgálja: otthont, teret ad számára, az építészet nyelvére fordítja le az istentisztelet nyelvét. Ugyanakkor épületbe, kövekbe foglalja az adott közösség önértelmezését, illetve a kor teológiai súlypontjait is. Mivel a Pannonhalmi Bazilika eredetileg bencés szerzetesi templomnak épült, s ma is egy élő szerzetesközösség használja, meggyőződésünk, hogy a közösség liturgikus, teológiai és szerzetesi reflexiójának kell megalapoznia a liturgikus térelrendezés konkrét problémáira adott gyakorlati válaszokat, s ennek függvényében épülhetnek be a felújítás tervezésébe a művészi, műemlékvédelmi, technikai stb. szempontok. Mindezek szerves egységéből születhet meg végül az egységes liturgikus tér, amelynek a Bazilika eredetileg is épült, s amelynek ma is szánjuk.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>