Cikkek listázása

27-re bővült az európai uniós államok köre

Értékesebb, mint hinnénk

Szerző: Lukács János

Fotó: Lukács János

Kétféle ember létezik, mondta hamiskás mosollyal az egyik ismerősöm: az egyik, aki már járt Romániában, a másik, aki ezután fog. Január elseje óta keleti szomszédunk – a maga másfél milliós magyar közösségével együtt – az Európai Unió része, és egyre többen tartják vonzó úticélnak.
Soha ekkora ünneplés nem kísérte a szilvesztert Romániában: az uniós csatlakozás a szokottnál is hatalmasabb „bulira” szolgáltatott ürügyet a nagyvárosokban. „Isten hozta Önöket Európában” – hangzott az üdvözlet a kékre borotvált, hivatalból mosolygó brüsszeli politikusok szájából, miközben a tömeg önfeledten ujjongott a pezsgődurranásokkal kísért fergeteges tűzijátékok láttán. Szó ami szó, az önkormányzatok kitettek magukért ezen az éjszakán, semmi nem volt túl drága ahhoz, hogy emlékezetessé tegyék a napot, amikor Románia – Bulgáriával együtt – az Európai Unióhoz csatlakozott.

Hogy Románia mennyire van igazából felkészülve a nagy feladatra, kétségkívül vitatható: az infrastruktúra, a bérek, az igazságszolgáltatás terén meglehetős a lemaradás. Az viszont bizonyosnak tűnik, hogy Európa országainak – köztük Magyarországnak – nagy lehetőséget jelent a két balkáni ország felvétele. A rendszerváltást követően Románia lendületes fejlődésnek indult, a kolozsvári ingatlanárak például ma már a budapestiekkel vetekszenek. A román gazdaság rohamléptekkel halad előre: 2006-ban a lej volt a világ legjobban teljesítő devizája, a sikeres pénzügyi politikának köszönhetően a költségvetés tavaly néhány százalékos többlettel zárt, az infláció folyamatosan csökken, úgyhogy londoni elemzők szerint keleti szomszédunk akár 2012-re az eurót is bevezetheti.

Egyszerûen meglepô

A hétköznapi ember számára viszont Románia inkább mint lehetséges turisztikai úticél jelenik meg, az országot az „Egyszerűen meglepő” jelszóval népszerűsíti az országos idegenforgalmi hivatal. Ezzel részben talán arra utalnak, hogy aki utoljára húsz évvel ezelőtt lépte át az ártándi átkelőnél a határt, készüljön fel a meglepetésekre. Kétségkívül igaz, hogy Romániába látogatni valaha komoly kaland volt, amelynek esetenként hátborzongató részleteit hónapokig mesélték egymásnak az emberek. Az izgalom ugyanis már a határon elkezdődött, ahol barátságtalan határőrök faggatták az utazót a látogatás céljáról és időtartamáról, és az utolsó szál zoknit is tüzetes vizsgálatnak vetették alá a buzgó vámosok. Beljebb az országban sötétség, hosszan kígyózó sorok a jobbára üres boltok előtt, titokban elsuttogott politikai viccek – innen csak a megszállott Erdély-rajongó térhetett haza jókedvűen.

Egy tartalmas hétvége Nagyszebenben

Mindez viszont már réges-rég a múlté. Nagyszeben például – Luxemburggal együtt – 2007-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viseli, így a szász hagyományaira büszke városban idén egymást érik a színvonalas kulturális események. Nem mintha különösebb szüksége lett volna a városnak a reklámra, Szeben a kulturális főváros státusától függetlenül is vonzó célpont. Tágas terek, szűk sikátorok, régi idők hangulatát idéző üzletecskék a sétálóutcán, az épületekhez kötődő megannyi legenda – mind arra várnak, hogy felfedezze őket a kíváncsi utazó. Szeben lakosságának ma már csak alig néhány százaléka beszéli anyanyelvként a németet, az elsöprő többségében románok lakta város mégis német polgármestert választott vezetőjének. És nem hiába: Klaus Johannisnak ugyanis nemcsak arra volt gondja, hogy „kilobbizza” Szebennek a kulturális főváros megtisztelő címét, hanem arra is, hogy németes alapossággal felkészítse a várost a turisták fogadására. Akik minden bizonnyal élvezettel szürcsölnek egy csésze forró italt valamelyik stílusos, alkalmi képtárnak is beillő kávéház teraszán, miközben a kockaköveken szabadtéri hangversenyt ad egy európai zenekar. Mert bár az „igazi” nagy programok csak tavasszal rajtolnak Szebenben, a látogatóknak az év folyamán bármikor lehetőségük van egy hétvége tartalmas eltöltésére.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>