A CL mozgalom a keresztény jelenlétért, a hiteles emberségért
Közösség és szabadság
Szerző: Körössy László
A találkozás élménye abból a megrendítõ ténybõl ered, hogy Isten emberré lett
A Krisztus Király Plébánia plébánosát, Alessandro Caprioli atyát a CL karizmájáról, a közösségben megélt szabadság valóságáról kérdeztük. Az atya a szabadság és közösség kapcsolatát alapvetően a találkozás eseményében értelmezte. Elmondta, hogy a keresztény ember számára az alapvető találkozás élménye abból a megrendítő tényből ered, hogy Isten emberré lett: „Az Ige testté lett és miköztünk lakozik” (Jn 1,14). Ez a tény – amit a CL olyannyira hangsúlyoz – azt jelenti, hogy a megtestesülésében, abban, hogy kisdedként eljön közénk, Isten mintegy meglep minket. Ebből ered az, hogy a kereszténység alapélménye a rácsodálkozás erre az eseményre. A mindennapi igaz kapcsolatok is tartalmaznak valamiféle meglepetést és rácsodálkozást, és ezen eseményben feltárul az ember közösségben megélt szabadságának valósága, amely a mozgalom szellemiségének másik meghatározó jegye. Ezt a valóságot gyökerében tárja fel a kereszténység, és ebben „életre is kel”, e nélkül a kereszténység csak ideológia.
A találkozás és a szabadság kapcsolatát a szerelem példájával érzékeltette az atya: „A szerelmes ember nem a televízió előtt ülve éli meg szabadságát, nem akkor, amikor független mindenkitől, mert ő a vágyakozás állapotában van. Akkor válik szabaddá, amikor bekövetkezik a szeretett lénnyel való találkozás. Valamiképpen Istenbe is lehet szerelmesnek lenni”.
Varga János atya, a magyarországi CL közösség tagja a mozgalom tapasztalatát hangsúlyozza, hogy az ember és az emberiség valóban igaz és emberi csak az emberré lett Istenben, az ő jelenlétében, vagyis valamilyen módon annak megtapasztalható formájában, végső soron tehát az Egyház életében lehet. „Keresztényként szabadnak lenni azt is jelenti, hogy nyitottak vagyunk emberségünk teljes valóságára krisztusi lelkülettel, de ami fontos: nem elzárkózva a világtól.”
A CL bekapcsolódik a szeptemberi városmisszióba is
A mozgalom világra való nyitottságát jelzi az is, hogy fontos társadalmi-erkölcsi kérdésekben a CL állásfoglalásokat, nyilatkozatokat tesz közzé. „Nem akarunk minden egyes politikai döntésre reagálni, de fontosnak tartjuk azt, hogy a hit fényében meg kell ítélnünk a társadalmi folyamatokat is, hiszen e világban élünk” – mondja Németh Tamásné Fontos Edina, a CL egyik magyarországi nemzeti felelőse. Így tett a CL a pápa és az iszlám kapcsolatának kérdésében, az iraki háború megítélésében, valamint a tavaly ősszel kialakult belpolitikai helyzet kapcsán.
Hazánkban a CL bekapcsolódik a szeptemberi városmisszióba is, például a Krisztus király-kápolna közösségi helyiségébe, illetve a közeli utcába tervezett kiállítással. A CL világ felé fordulása Luigi Giussani atya (akinek több könyve jelent meg magyar nyelven) tanításából ered, ami Krisztus-központú, egyúttal a hit és az ész kapcsolatát hangsúlyozza.
Kisdi Ágnes, a mozgalom Memores Domini (Az Úrra emlékezők) elnevezésű apostoli társulásának hazai tagja. A társulás tagjai olyan világiak, akik Isten színe előtt elkötelezik magukat, hogy szüzességben éljék meg Krisztus emlékezetét a munka világában. Ő arról beszélt a Família magazinnak, hogy számára az egyik legfontosabb szempont Luigi Giussani tanításában az ésszerűség, ami annyit jelent, hogy hívőnek lenni, Istent elismerni a legésszerűbb dolog. Ez azt is magában foglalja, hogy a valóságra nyitott értelem olyan dolgokat is felfedez, ami nehezen magyarázható az „értelemmel”. Ilyenek például a szeretet tettei, a szeretet valósága is, amelyet a keresztény ember nem a világ ellenében, hanem a világban él meg.