Jézus Szíve-tisztelet Temerinben
Jézus Szíve, bízom benned!
Szerző: Szungyi László
Fotó: Gábor Béla
1947-ben, a második világháború utáni legnehezebb években Vondra Gyula esperesplébános az Egyházhoz hűen ragaszkodó, de igencsak elszegényedett hívek anyagi segítségével befejezte a templom felújítását, és megfestette Ruzsicska Pál festőművésszel azt a Jézus Szíve-képet, amely ma is a templom oldalfalán függ. Vondra atya célja ezzel az volt, hogy Jézus Szívének tiszteletét a hívek körében elmélyítse, és az elsőpéntek buzgóbb megtartására ösztönözze őket. A festő az Üdvözítőt bal kezében gömbbel, rajta kereszttel ábrázolja, amely a megváltói hatalom jele, a jobb kezében lévő jogar pedig az Atyától származó hatalom jelképe. Különösen kedves ez a festmény a temerinieknek, mert a háttérben a templomuk környékét is megörökítette a festő. De nem ez az egyedüli Jézus Szíve-festmény a plébánián. A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek zárdájának megnyitásakor, 1881-ben átadták Kubinszky Mihály felszentelt püspök ajándékát, Josef Kesler bécsi festő Jézus Szíve-képét. Ez volt a zárda kápolnájának oltárképe. A templom téli kápolnájában pedig egy Jézus Szíve-szobor található.
Temerinben az Egyházmegyei Hatóság 1927-ben leányegyházat alapított az anyaplébánia mellett, amelyet Jézus Szívéről neveztek el. Ennek alapítása visszavezethető azon századeleji vágyra, hogy a község plébániatemplomtól távolabb eső keleti részén építsenek egy második templomot. Az előkészületek ugyan évekig tartottak, az első világháborút követő nehéz időszakban mégsem valósulhatott meg a terv. A vikária templom nélkül nem működött, csak külön anyakönyveket vezettek 1954-ig. 1958-ban az Egyházmegyei Hatóság hivatalosan megalapította az új Lourdes-i Boldogasszony vikáriát a község északi részén, a két háború között kiépült Telepen, ahol 1991-től 2000-ig végre felépülhetett a második templom.
Híveink röpimája – „Jézus Szíve, bízom benned!” – éltesse a reményt, hogy a Szent Szív tisztelete az ősök példájának felidézése folytán az Úr kegyelméből nem vész ki a lelkekből, múltunkkal kapcsolatos ismereteink pedig nagyobb önbecsülést nyújtanak és erőt adnak a történelem mai viharának túléléséhez.