Odaföntvalók
Szerző: Herdics György
A vacsoravendég visszamegy a társalgóba. Ott van Pali apja is, aki megkérdi:
– Hát te hol voltál?
– A fiadnál – válaszolja ő.
– Mit csináltál – kérdi az apa.
– Neveltem őt – feleli a vendég. – Az életre neveltem. Megtanítottam hazudni.
Amikor Kosztolányi Dezső megírta ezt az elbeszélését, merőben más volt a világ. Gondolom én. Mert ma a hazugság fénykorát éli. Televízió, rádió, írott sajtó – ezer és ezer módon tanít hazudni. A tömérdek információból, ami naponta eláraszt bennünket, szinte lehetetlen kiszűrni a számunkra igazán fontosakat, az építő információkat, azokat, amelyekre szükségünk van ahhoz, hogy tájékozódni tudjunk. Nevel bennünket a média. Sokszor hazudni tanít, mert ahogy mondani szoktuk, a százszor ismételt hazugság végül is igazsággá válik. Persze csak vélt igazsággá, mert igazság csak egy van… Embereket, magyarokat és szlovákokat, szerbeket és románokat, keresztényeket, keresőket és az Egyháztól távol állókat tanít a média. Sokszor az életre (is), sokszor hazudni (is). Hogyan tudjuk a sokszínűség közepette szemünket az ég felé emelni? Amellett, hogy keressük földi boldogságunkat és boldogulásunkat, hogyan tudunk nem megfeledkezni az odaföntvalókról sem?
