25 éves a pannonhalmi és a meschedei bencés gimnázium testvérkapcsolata
A változásban is állandóság
Szerző: Polgári István
„A kivitelező Nyiredy Maurus atyával magam voltam mint aki ismerte a terepet és beszélte a nyelvet. Az utazást »külföldön« bonyolítottuk le Bécs és Melk között az alábbi módon: a diákokat és kísérőiket, a szülőket Bécsben szedtem össze a West-Bahnhofon egy véletlenszerűnek álcázott találkozáskor. Erre az időpontra már ott volt Eberhard Borghoff vezetésével a két meschedei Volkswagen kisbusz, és amikor együtt voltunk, megindultunk Meschedébe. A csapatunk két bencésből, Maurus atyából és belőlem, két szülőből, egy papából és egy mamából, továbbá – ha jól emlékezem – négy vagy öt diákból állt. Egy hetet töltöttünk változatos ottani programok között, aztán haza Niederlataichon és Melken keresztül érkeztünk. Melkben volt az »apostolok oszlása«, onnan már ismét véletlenszerűen indultunk Magyarország irányába.”
A kezdeti nehézségeket követően rendszeressé váltak a látogatások a két iskola között, különösen a rendszerváltást követően, amikor már a nyugati utazások sem ütköztek akadályokba. Mára eljutottunk odáig, hogy a gimnáziumban németet tanuló diákok fele pannonhalmi évei alatt eljut Meschedébe! Kialakult a látogatások rendszere is: egyik évben a meschedeiek jönnek Pannonhalmára, a másik évben pedig az itteni diákok utaznak Németországba. Délelőttönként a fogadó diákok legtöbbször órákon vannak, amelyekre sokszor a vendégdiákok is beülnek. Délutánonként közös kirándulások, sport- és egyéb szabadidős programok kerülnek terítékre. A mi diákjainkat odakint családoknál szállásolják el a vendéglátók, míg a meschedei diákok néhány napot itt töltenek a főapátságban, majd elutaznak egy hosszú hétvégére fogadó diáktársuk családjához.
