Cikkek listázása

Brenner János-emlékév

Emlékhelyek az ország szélén

Szerző: Horváth István Sándor

Fotó: Benkő Péter

Az utóbbi években egyre többen keresik fel Magyarország legnyugatibb sarkában a Szentgotthárd melletti zsidai dombtetőn épült Jó Pásztor-kápolnát, amely annak a helynek a közelében épült, ahol az egykori rábakethelyi káplán, az 1957-ben meggyilkolt Brenner János atya meghalt.
A kápolna alapkőletételére csak évekkel az 1989-es rendszerváltozás után, 1995. december 9-én kerülhetett sor. Ettől kezdve a munkálatok gyorsan folytak, ennek köszönhetően Konkoly István szombathelyi püspök már 1996 augusztusának végén fel is szentelhette azt.
A Brenner Jánost tisztelő hívek több évtizedes vágya teljesült ezzel, akik korábban már többször is próbálkoztak egy megfelelő emlékhely kialakításával. Kozma Ferenc plébános már egy hónappal a szörnyű eset után, 1958 januárjának közepén levélben fordult Kovács Sándor akkori püspökhöz, hogy engedélyezze a rábakethelyi plébániaépületben egy kápolna kialakítását János atya szobájából. Bár a terv véleményezésével megbízott Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan egy meglehetősen óvatos, de támogató állásfoglalást küldött a püspöknek, feltehetőleg az állami hatóságok közbelépése miatt mégsem alakították át a szobát kápolnává. Az ezt követő évtizedekben a hatóságok ugyanilyen következetességgel próbálták megakadályozni a káplán tiszteletét, amely azonban a hívek kö­rében egyre jobban növekedett.

A kápolna kialakításának sikertelen kísérlete után Kozma Ferenc meggyilkolt káplánja emlékére egy szobrot faragtatott, amely a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja, amint ölében tartja keresztről levett fiának testét. A szobrot a magyarlaki templomban szerette volna elhelyezni. Mivel erre nem kapott engedélyt, ezért síremlékként állíttatta fel a rábakethelyi templom mellett, a temetőben.

A zsidai kápolna mellett, közel ahhoz a helyhez, ahol Brenner János meghalt, 1992 decemberében emlékkeresztet állítottak. Ez volt az első emlék, melyhez már nem kellett az állami hatóságok engedélye. Ezt követően hamarosan elkezdődött és 1996-ban be is feje­ződött a Jó Pásztor-kápolna építése. A kápolnában a Szombathelyi Egyházmegye újonnan felszentelt papjai minden esztendőben – Szent Péter és Pál apostolok ünnepén – közös újmisét tartanak, amelyben János atya közbenjárását kérik papi szolgálatukra és életükre. Augusztus utolsó vasárnapján, a kápolna felszentelésének évfordulóján szintén sokan zarándokolnak el a zsidai kápolnához. A rábakethelyi plébániaépület nagytermében tavaly decemberben kiállítás nyílt, amelyen Csuka László grafikus 14 képből álló sorozata mutatja be János atya életállomásait.

Máriaújfalu

A rábakethelyre érkezőknek érdemes felkeresniük a közelben fekvő Máriaújfalut is. Itt, a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére felszentelt kápolnában misézett utolsó alkalommal, advent harmadik vasárnapja előtti szombaton Brenner János. Ezen a szentmisén olvasta fel életében utoljára az evangéliumot, ekkor változtatta át utoljára a kenyeret és a bort Jézus Testévé és Vérévé. Szentbeszédet nem mondott, mert hétköznapokon sem a plébános, sem ő nem prédikált. A templomban márványtábla emlékeztet a káplán utolsó szentmiséjére, amelyen a következő felirat olvasható: „Missa quid si ultima! Itt mutatta be utolsó szentmiséjét Brenner János 1957. december 14-én.”

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>