Cikkek listázása

Fehérvárcsurgó várja a látogatókat

Az újjászülető Károlyi-kastély

Szerző: Bodnár Zita

Fotó: Bodnár Zita

Fehérvárcsurgó, vagy ahogy a régiek hívták, Fejérvárcsurgó Fejér megye északnyugati részén, a Móri-árokban húzódik. A históriák szerint nevét a falu közepén még ma is folyton csorgó forrásról kapta. A település legfőbb nevezetessége a Károlyi-kastély, amely ma elsősorban kulturális központként fogadja a látogatókat.
A fehérvárcsurgói kastély
A fehérvárcsurgói kastély

A krónikák elbeszélései szerint a honfoglalás korában Csurgó és környéke Árpád vezér törzsének szállásvidéke volt. A régészeti feltárások adatai azt bizonyítják, hogy a falu román stílusú katolikus temploma a 13. században épült. A település birtokosai az évszázadok során folyton cserélődtek. Olyan családok éltek itt, mint a Csákok, Rozgonyiak, Szapolyaiak, Nádasdyak, Berényiek, majd a Perényiek, akik 1834-ben elkártyázták vagyonukat, így a birtok zálogba került. Gróf Károlyi György 1834-ben a zálogból kiváltotta az uradalmat, 1844-ben megvásárolta azt, és még ugyanebben az évben megkezdődtek a munkálatok. A csurgói kastély építése Heinrich Koch tervei alapján történt, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi-palota átépítését is végezte. A Bécsben élő építészt Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család építésze, a művezetéssel kapcsolatos tervezésben vett részt.

Gróf Károlyi György 1877-ben bekövetkezett halála után Csurgót a másodszülött fiú, Viktor örökölte, ezt követően a kastély tulajdonosa Károlyi Gyula lett. Az ő idősebbik fia a politikus Károlyi Mihály, a fiatalabbik pedig Károlyi József, aki a jelenlegi vagyonkezelő Károlyi György nagyapja volt.

 Károlyi György és felesége, Angelica
Károlyi György és felesége, Angelica

A II. világháborút követően a kastélyt államosították, a család pedig Párizsba emigrált. 1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította az épületegyüttest, majd 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki. Ezt követően 1955-től állami nevelőotthonként működött egészen a 80-as évekig, amikortól a helyi termelőszövetkezet raktárnak használta az épület egyes részeit.

A kastély sorsa megegyezik a Magyarországon található hasonló épületekével. A több funkció- és kezelőváltás sokat rontott az épület állagán, hajdani pompáját szinte elképzelni is nehéz volt a 80-as évek végén. 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a Műemlékek Állami Gondnoksága együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. Ekkor került sor a tetőszerkezet teljes felújítására, ezt követően a szárnyak és pavilonok renoválása következett. A főépület és az istálló felújítási munkálatai 2008-ban kezdődnek, s remélhetőleg pár éven belül újra régi fényében fog tündökölni az épület.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>