Cikkek listázása

Tíz éve emelték oltárra Apor Vilmost

Jelképpé magasodott a vértanú főpap

Szerző: Bókay László

Fotó: Bókay László

Báró altorjai Apor Vilmos győri püspök (1892–1945) a 20. század szent életű magyarjai közül elsőként került 1997. november 9-én a boldoggá avatottak sorába. 1945 nagypéntekén nem politikai gyilkosság áldozata lett – hiszen nem előre kitervelt módon lőtt rá a szovjet tiszt a Püspökvárba menekült asszonyokat és lányokat védelmező főpapra –, vértanúhalála mégis történelmi jelképpé vált.

Boldog Apor Vilmos 

De jelképpé csak az válhat, akit ismernek. Ezért nem volt szabad Apor Vilmosról beszélni, írni évekig. Működésének színhelyein, Gyulán és Győrben a tiltások ellenére tovább élt emlékezete. Az 1948-ban Győrött elkészült, de üresen álló székesegyházi szarkofágján mindig volt virág. Akkor nem engedték újratemetését a karmeliták altemplomából, de 1986-ban, az éj leple alatt titokban átvitték, a nyilvánosság kizárásával. A hatalom félelme és tiltásai ellenére jelképpé magasodott és oltárra emelkedett a vértanú főpap.

Apor Vilmos az innsbrucki egyetemen szociológiai előadásokat is hallgatott, amely számára nem elvont stúdiumokat jelentett, hanem lelkipásztori munkáját is befolyásolta. Amikor 1915-ben gyulai káplán lett, hamarosan Nővédő Irodát alapított, melyből egy év múlva a Szociális Missziótársulat helyi közössége lett Slachta Margit közreműködésével. Már káplán korában figyelt szavára a sok nemzetiségű és sok vallású gyulai lakosság.

1918 augusztusában lett a város plébánosa, közvetlenül a forradalmi idők küszöbén. A Tanácsköztársaság nem elégedett meg azzal, hogy államosította az egyházi iskolákat: 1919. április 4-én egy tollvonással betiltotta az iskolai hitoktatást is. A hívek az utcára vonultak, az új hatalom meghátrált ugyan, de a plébánost felelősségre vonták hívei megmozdulásáért. Huszonöt évig volt lelkipásztor a keleti határszél kisvárosában. Amikor 1941-ben győri püspök lett, szinte töretlenül folytathatta – immár magasabb szinten – programját az emberi jogok védelmében. Apor Vilmos plébánosi működése az I. világháborút követő forradalmi idők küszöbén, püspöki szolgálata pedig a II. világháború embert próbáló éveiben indult.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>