Cikkek listázása

Az év végi taizéi találkozóról – és a magyarországi imaórákról

„Jó az Úrban bizakodni…”

Szerző: Körössy László

Fotó: Körössy László, Taizéi Közösség

Kevés szó esik arról, hogy hazánkban nemcsak a taizéi énekek és találkozók révén ismerkedhetünk a Roger testvér által alapított Taizéi Közösség lelkiségével, hanem a nyolcvanas évek óta szerveződő taizéi imaórák révén is. Erről és természetesen az év végi taizéi találkozóról is beszélgettünk Kertész Annamáriával, aki huszonöt éve tartja a kapcsolatot a Franciaországban élő testvérekkel (akiknek a közösségében 2006 húsvétja óta már egy örökfogadalmas magyar fiatal is él), és a találkozók, taizéi imaórák hazai szervezésének feladatát is ellátja.
Alois testvér ZágrábbanAlois testvér Zágrábban

– Milyen „liturgikus rend” szerint épülnek fel a taizéi imaórák?

– A taizéi imaórák az Egyház évezredes hagyományát követik, és felépítésük alapvetően megegyezik a zsolozsma napközi imaórájával. A lényeges különbség viszont az, hogy a kötött liturgikus szövegek helyett (például a kezdővers és a himnusz helyett) mindenütt taizéi énekeket énekelnek. A legfontosabb része az imaórának a csönd, ami a rövid olvasmányt és az olvasmány utáni éneket követi. A rövid könyörgést Roger testvér írásaiból olvassák fel, vagy Alois testvér, a jelenlegi prior (a Taizéi Közösség vezetője) írja. Az imaórák jellegzetességét a taizéi énekek adják, amelyek a sokszori ismétlés révén nagymértékben hozzásegítenek az elmélkedő imádsághoz.

– Az összejövetelek „taizéi jellegét” az imádságos tér kialakítása is meghatározza…

– Aki a franciaországi Taizébe látogat, azt megragadja az ottani templom, az imádságos tér „fiatalos” jellege. Nincsenek padok, a mindenütt ismert taizéi kereszt előtt gyertyák égnek, ikonok előtt szelíd lámpafény világít, és a szentélyben, mint hatalmas vitorlák, a mennyezetről narancssárga drapériák feszülnek. Mindennek a háttere tudatos és praktikus. Tudatos, mert a sokszínű kereszténységből merít: Taizé mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a különböző hagyományoknak teret adjon, ezzel is a kiengesztelődést szolgálva. Így fontos szerepet kapnak például az ortodoxiából átvett ikonok, amelyek „ablakot nyitnak a mennyországra”. Amikor Roger testvérhez az első két testvér csatlakozott, és a genfi katedrálisban a sokak által látogatott közös imádságuk alatt gyertyák égtek, többen különösnek találták ezt, mivel a gyertya akkoriban Genfben a katolicizmus szimbólumának számított. Hogy a taizéi templomban nincsenek padok, annak gyakorlati oka van: a földön ülve sokkal többen elférnek az imaórákon. A drapériák mintegy lendületet adnak az egyébként nagyon egyszerű taizéi Kiengesztelődés-templomnak. A bent imádkozó úgy érezheti, hogy az Egyház hajóján utazik sok-sok keresztény társával együtt, ugyanazon kikötő felé… Ha saját templomunkban vagy kápolnánkban átveszünk ezekből a jelképekből valamit, nem feltétlenül az imádság „taizéi” jellegét hangsúlyozzuk, hanem annak egyetemes keresztény mivoltát.

– Országszerte tartanak már taizéi imaórákat vagy csak Budapesten?

– Igen, országszerte vannak rendszeres imaórák, többek között a következő városokban: Szeged, Miskolc, Eger, Esztergom, Székesfehérvár, Pécs, Zalaegerszeg, Szombathely…

Budapesten a zugligeti templomban például minden első pénteken már több mint húsz éve, teljesen beépülve az egyházközség programjaiba. A péntek esti imaórák Budapesten fél nyolckor kezdődnek, első pénteken Zugligetben, második és harmadik pénteken a Ferenciek terén lévő kápolnában (V. kerület, Ferenciek tere, Kárpátia udvar, IV. lépcsőház), negyedik pénteken pedig a terézvárosi templomban. Napközi imaórákat tartunk hétköznaponként (péntek kivételével) a Ferenciek terén, a kápolnában 13-tól 13.30-ig. Az imaórák helyszíneiről és időpontjáról a http://taize.kimiroda.hu honlapon lehet informálódni.

– Milyen más programok révén lehet kapcsolatba lépni „taizéi csoportokkal”?

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>