Szentpétervár, Fatima és Budapest várja a zarándokokat
Hármas hálaadás
Szerző: Rózsa Györgyi
A magyarokra jellemző a „fatimás” lelkület. A jelenési dombokon lévő keresztút, a Szent István-kápolna is elképzelhetetlen a magyarok segítsége nélkül, de sok hazai templomunkban is található fatimai szobor. Októberben lesz öt éve, hogy felszentelték Soroksáron a Fatimai Szűz templomát, itt lesz az október 13-i lelki zarándoklat egyik központja – tudtuk meg Madari Gyulától. A másik természetesen Fatima, ahol a Jelenések Asszonya kérte, ajánlják fel Oroszországot Szeplőtelen Szívének. Ez azonban csak 1984. március 25-én sikerült, amikor II. János Pál pápa a Szent Péter téren, a világ püspökei és mintegy százötvenezer hívő jelenlétében felajánlotta a világot és különösen Oroszországot Mária Szeplőtelen Szívének.
A Fatimai Világapostolátus elérte, hogy az 1991-es oroszországi változások után a fatimai Szűzanya szobra eljuthasson Moszkvába is.
– Csodálatos élmény volt látni, amikor a Vörös téren a Szűzanya-szobor körmenetben végighaladt. A Lenin Mauzóleum közelében emberek ezrei sorakoztak. Nagyon sok asszonyt láttam ott imádkozni, akik ezt nyilvánosan nem merték megtenni a szovjet érában. Igaz, sok templomot be is zártak. Sokat meg átalakítottak. Így például Szentpéterváron a kazanyi székesegyház 1932-től a Vallás és az Ateizmus Történeti Múzeumaként működött.
Tudjuk, Európának újra a keresztény gyökerek felé kell fordulnia. 2007. október 4. és 7. között az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) Fatimában tartja teljes ülését. Erdő Péter bíboros – akit tavaly Szentpéterváron választottak a testület elnökének – határozta el, hogy Magyarország tavalyi, fatimai felajánlását követően, a jelenések kilencvenedik évfordulóján Európa összes püspöki karának elnöke Fatimában együtt ajánlja fel egész Európát Mária Szeplőtelen Szívének.
A Szovjetunióban 1917-től legalább hatszáz püspököt, negyvenezer papot és emberek millióit vitték az internáló táborokba vagy végezték ki. De a keresztény hit az elnyomás ellenére is erősödött. 1991. után Oroszország is elindult a lelki változás útján. Egy, a közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint ma tíz oroszból nyolc hisz Istenben. Az utóbbi tizenöt évben megkétszereződött az ortodoxok aránya: 34%-ról 63%-ra nőtt. 6% vallotta magát muzulmánnak, 1–1% pedig katolikusnak, illetve buddhistának.
II. János Pál pápa sokat tett az ortodox és a katolikus egyház közeledéséért. 2004. augusztusában II. Alekszij moszkvai pátriárkának adományozta a kazanyi Szűznek azt az ikonját, amelyet hosszú ideig Fatimában őriztek, mielőtt ajándékba kapta volna, és ami előtt majd tíz évig imádkozott a szobájában.
A magyar zarándokok lélekben és imádságban összekapcsolódnak majd a helyszíneken, mindenhol egyszerre hangzik majd fel a Te Deum. A harmadik csoport Szentpétervárra megy – folytatja az igazgató –, oda, ahol a kommunizmus elkezdődött. A felújított kazanyi székesegyház egy nagyon szép klasszicista épület, amelyet az 1800-as évek legelején építettek. Ma már ismét az ortodox egyház tulajdonában van. A Szűzanyának ajánljuk hittel az elmúlt évtizedek megannyi áldozatát, és fontos, hogy imádkozzunk népeink számára az Isten irgalmáért és a kiengesztelődésért, mely mindig megadja az újrakezdés lehetőségét.