Egy filmbemutató margójára
Megbéklyózott agyhullámok
Szerző: Lőrincz Sándor
Rékassy Károly színész megdöbbentette a kaposvári katolikus gimnázium fiataljait, amikor egyik életmód-tanácsadó orvos ismerősének kutatásairól is szólt az Adjátok vissza a hegyeimet! című, Koltay Gábor rendezte film bemutatóját követően. A diákok televíziós szokásairól is szó esett ugyanis a püspöki székházban. A legújabb felmérések szerint szép számmal vannak olyan ifjak, akik naponta legalább négy (!) órát töltenek a televízió képernyője előtt. (S akkor még nem szóltunk az internet-függőségről.) Nos, egy orvosteam megvizsgálta, hogyan viselkednek az agyhullámok, ha tévézünk, s miként, ha olvasással töltjük az időnket. Addig, amíg a „szem rágógumijának” tartott doboz előtt tespedünk, a készen tálalt információk hatására szinte „agyhalott” állapotba kerülünk, míg egy jó könyvvel a kezünkben az agy is felélénkül, mivel gondolatban mi magunk készítünk egy filmet, amelynek részeseivé, szereplőivé válhatunk.
Arról nem beszélve, hogy a televízió képernyőjére tapadva még inkább irányíthatók, manipulálhatók vagyunk, hiszen a legtöbb esetben egy hamis világgal szembesülünk. Ez pedig nemhogy eligazítana, hanem még inkább összezavar bennünket. Legalábbis azt, aki hagyja…
A veszély óriási, hiszen ha még hozzátesszük, hogy hazánkban több mint ötmillióan élnek a létminimum határán vagy az alatt, akkor szinte egyetlen kommunikációs eszköz marad: a televízió. Mozira, CD-re, DVD-re, könyvre, hetilapra nem futja, a tévé távirányítója viszont mindig kézközelben van, így bármikor bekapcsolható, és az onnan érkező hírekről, beszélgetésekről sokan elhiszik: ez az igazság.
De valóban ez az igazság?
