Cikkek listázása

XIX. Szeged-Csanádi Egyházmegyei Családnap

„A házastárs nem ellenség, hanem barát!”

Szerző: Márton Gábor

„Hogyan erősíthetjük házasságunkat korunk kihívásaival szemben?” címmel rendezték meg a XIX. Szeged–Csanádi Egyházmegyei Családnapot november 22-én Mórahalmon. A résztvevők a napindító ima után egy sok gyakorlati tapasztalattal és humoros esetekkel színezett előadást hallhattak dr. Sallai János pszichológustól. A gyermekekkel együtt több mint kétszázötven jelenlévő ezt követően két tanúságtétellel és négy izgalmas csoportbeszélgetés egyikével gazdagodva, ünnepi szentmise után térhetett haza.
„Kegyelmed vezesse a házastársakat, hogy gondolkodjanak és dolgozzanak családjuk és a világ minden családja javára. Add, hogy a fiatalok a családban szilárd támaszt találjanak nemeslelkűségüknek, az igazságban és a szeretetben való növekedésüknek. Add, hogy a házasság szentsége által megerősített szeretet legyőzze a gyengeségeket és kríziseket, amelyekkel családjaink olykor találkoznak” – a reggeli imában elhangzott II. János Pál pápa családokért megfogalmazott könyörgése, mely akár mottója is lehetett volna a találkozónak.

Ugyanis szinte a Szentatya gondolataira válaszolt előadásában dr. Sallai János és felesége, Anikó, akik negyvenhét évi házasságukból és gazdag szakmai tapasztalataikból összegyűjtött tanulságokat, ötleteket, javaslatokat osztottak meg a hallgatósággal.

Véleményük szerint a házasság nem csak úgy „összejön”, hanem ezt bizony „csinálni kell”. A házasfelek hívő volta sem mentesíti a közös életet a problémáktól, amikkel mindkét félnek foglalkoznia szükséges. Egy fontos alaptételt mindenek előtt a hallgatóság figyelmébe ajánlottak: „A házastársam nem ellenség, hanem barát!” – és ennek megfelelően kell hozzá viszonyulni minden helyzetben.

Fel kell állítani egy fontossági sorrendet a családban, amihez tartjuk is magunkat. Ez a sorrend ideális esetben így néz ki: Isten, házastársunk, gyerekeink, szüleink.

A házasfelek közötti kommunikációban négy mélységi szintet különböztetett meg a két előadó: 1. köszöntés, közhelyek (Szia! Hogy vagy? – de a választ már nem várjuk meg…); 2. adatok, tények, események (Mi újság? Mi történt ma?); 3. gondolatok, vélemények (erkölcsi, világnézeti stb. kérdések); 4. érzések, érzelmek. Csak lépésenként és csak együtt lehet továbblépni ezeken a szinteken (a férfiak általában a 3. szintig jutnak el, de aztán már nehezebben mennek tovább). Időt kell rá teremteni, hogy a házasság belső kommunikációja mélyülhessen. Mivel a gyerekek általában ez ellen dolgoznak, ezért szeretettel, de határozottan szabályozni kell például az esti időkereteket.

A házasságot erősítő tényezők között az előadók felsorolták többek között a hasonló világnézetű társaságokkal és párokkal való kapcsolat fenntartását, a pár számára kettesben szervezett, közös programokat, a mindkettejük által képviselt, azonos nevelési elveket, az egymás melletti kiállást vagy a közösen végzett munkát. A családi ünnepek, a múlt szép perceinek ébren tartása, a közös ima, a humor vagy éppen a folyamatos megbocsátás egyaránt azt az alapelvet erősítik és helyezik a középpontba, hogy a házastársamnak tett eskümnek megfelelően mindig a párom az első!

A kor kihívásait átgondolva tudomásul kell vennünk, hogy mi, gyakorló keresztény házaspárok kisebbségben élünk egy szabados gondolkodású tömeg nyomása alatt. Ebben a korban a főbb, jellemző életelvek:

– előbb élni az életet, aztán elköteleződni (párkapcsolat, gyerekvállalás);

– a gazdagság mutatja meg, ki vagy (ami hitelek felvételébe kényszerít bele);

– a kisebb hűtlenség még elfogadható (például egy állás megtartása érdekében);

– a tanulás és az olvasás felesleges (a többiek lenézik érte a jó tanulót);

– a jó és a rossz határai elmosódnak, relativizálódnak az értékek, fogalmak.

A tömeg nyomása mindig erősen érvényesül, mivel az emberek 95%-a utánzó, és csak 5% a kezdeményező. Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban az életünket vezérlő elveket, és azokból ne engedjünk. Egy csoportkísérlet tanulságáról mesélve dr. Sallai János elgondolkodtatónak nevezte, hogy a többség hatására az emberek harmad része behódol, és megváltoztatja véleményét. A meggyőződésünket vállalni kell, a manipulációt pedig észrevenni és védekezni ellene. Isten ugyanis nemcsak szemgolyót adott, hanem szemhéjat is, hogy ne nézzük azt, amivel nem értünk egyet. Az előadó szerint ugyanis nem kell mindent megnéznünk, elolvasnunk – jobb, ha kevésbé informáltan a mennybe jutunk, mintsem jól informáltan a pokolba. A helyes lelkiismeret szerint kell használnunk a médiát, ami a valóságot eltorzítja (például a képernyőn látható férfi-női arány, értelmiségi-kétkezi foglalkozások, korosztályok, erőszak mennyisége stb.). A látott-hallott-olvasott dolgokról beszélgetni kell a családban, közösen értelmezni és törekedni a hírek és összefüggések minél jobb megértésére. Erre a gyerekeknek nagy szüksége van.

Az előadást követően Berta Árpád családpasztorációs munkatárs felvezetésével három tanúságtétel hangzott el az egyházmegyében elindult új kezdeményezésekről.

A Vándorbibliát négy esperesi kerületben indították útjára azzal a céllal, hogy a családokat arra biztassák: néhány napig olvassák együtt az Igét. Egy szép táska egyszerű, de értékes tartalma – Szentírás, igeliturgikus útmutató, egy füzet a személyes adatok és a kedvenc igehelyek feljegyzésére, illetve egy ima a családokért és rövid útmutató a Biblia közösségi olvasáshoz – jár körbe május óta a szeged-csanádi egyházközségekben. Az egybehangzóan pozitív visszajelzések alapján a tanyasi idősektől a lelkes tizenévesekig sokan érdeklődnek a kezdeményezés iránt.

Nyáron a Biblia Évéhez kapcsolódva tartották meg a 8. egyházmegyei családtábort, melyről egy új résztvevő házaspár mesélt. A madárlessel megkoronázott gyalogtúrától kezdve a bibliodráma-gyakorlaton át a közös Szentírás-olvasásig és táncházig számtalan új élménnyel gazdagodtak. A tábor nagy értékeként nevezték meg, hogy a kisgyermekes édesanyák kiléphettek a bezártságból, és lehetőségük nyílt másokkal megismerkedni.

A felnőtteknek szóló programok ideje alatt a csaknem száz gyerekkel korosztályuk szerinti csoportokban foglalkoztak a helyi önkéntesek. A bölcsődés-óvodás korosztály játékokkal, a nagyobbak kézműves foglalkozással, bábkészítéssel és bábjátékkal, illetve délutáni táncházzal töltötte a napot. Népszerű volt a Teddy Maci Kórház is, ahol a kisgyermekek orvostanhallgatók segítségével játszva próbálhatták ki, hogyan is zajlik egy orvosi vizsgálat vagy műtét.

A családnap délután négy műhelymunka-csoportban folytatódott. Az előadó Sallai házaspár „A szülők hatása gyermekeik párkapcsolatára; az elengedés művészete” címmel vezetett beszélgetést. Novák Tibor és Mária, Thorday Attila atyával együtt a Házas Hétvége lelkiségébe vezették be a résztvevőket a házaspárok kommunikációjának megújításáról és a félreértések tisztázásáról szóló foglalkozásuk során. A szentesi Binder-házaspár képzett családterapeutaként a krízisek feldolgozását és túlélését beszélte meg a csoportjukat választókkal. Horváth-Varga Lóránt műhelyében pedig a Társsuli tréning bemutatkozásaként a fiatalok párkapcsolatra való felkészítéséről esett szó.

A csoportok egymás munkájának összegzését már a templomban hallgatták meg, ahol Kondé Lajos pasztorális helynök mutatta be a családnapot záró szentmiseáldozatot. A gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló szentmisét a szatymazi ifjúsági énekkar zenéje tette teljessé.

Nógrádi Zoltán polgármester – a találkozónak helyet adó iskola és az önkormányzati intézmények rendelkezésre bocsátásán túl – rövid beszédben fejezte ki támogatását és reményét a családok megerősödésére.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>