„Ne vegyétek le tekinteteteket erről a fénysugárról!”
Élet és szeretet egy
Szerző: Berkecz Franciska SSS
Fotó: Lambert Attila
„Az egész élet azért van, hogy jobbak, szebbek, gazdagabbak legyünk általa. Ezt az isteni szándékot kell magunkban és másokban minden által valósítanunk!”
„A szeretetet akarom gyarapítani magamban és másban, mert élet és szeretet egy.”
Ezeket az életigenlő gondolatokat 1944-ben, a II. világháború idején fogalmazta meg Margit testvér, akinek hosszú életét fények és árnyak kísérték. Kassán született 1884-ben, és 35 évvel ezelőtt, 1974. január 6-án, vízkereszt ünnepén halt meg az Egyesült Államokban. Hosszú élete alatt nagyszerű dolgokat kezdeményezett, egy nemzetközivé váló, dinamikusan fejlődő szerzetesrendet vezetett, mozgalmakat keltett életre, szociális iskolát alapított. Nagy vágyak és eszmék vezérelték. Átélte azonban a 20. század szenvedésekkel teli eseményeit is, világháborúkat és válságokat. Mindez azonban nem roppantotta össze, hanem apostoli tűzzel, prófétai módon, a Lélek erejével szolgálta Isten és az emberek ügyét. A nyilasuralom idején százakat mentett meg az üldözöttek közül.
Minden munka legfőbb céljának azt tekintete, hogy Isten országa épüljön az egyesek lelkében és a társadalomban. A nagy megpróbáltatások nem rendítették meg hitét és reményét, mert tekintete messzebb látott a jelen történéseinél: minden esemény mögött ott hitte az embert végtelenül szerető, gondviselő Istent, aki mindent a javunkra tud fordítani. Hitt abban, hogy az ember története egyszerre isteni és emberi, és az egész földi élet arra való, hogy „végre hordozni képesüljünk a természetfölötti életet, és magát az Úristent”. Szemlélődő ember volt, aki az élet forgatagában, sokféle zaj és tevékenység közepette Isten szeretetében és békéjében élt. Amikor világok omlottak össze körülötte, ő egyedül Istenre nézett, és továbbra is hitt benne, aki maga az Irgalom. Vallotta és hirdette, hogy a Szentlélek erejével mindig lehetséges az újjászületés és az újrakezdés.
Slachta Margit gondolatai erőforrást jelenthetnek számunkra ahhoz, hogy bizalommal várjuk Krisztus születésének ünnepét, bár omladozik körülöttünk a világ. Az értünk gyenge gyermekké lett Istenben elrejtőzve legyőzhetjük a világot, a bűnt, a rosszat, és növekedhetünk az Isten gyermekeinek szabadságában és örömében.
Adventi készület Slachta Margittal
„Aki nagyon szeret, aki mélyen szeret, az mind szemlélődik. A szeretetnek egy bizonyos fokán ez a természetes állapot. Gondoljunk csak az édesanyákra, akik a gyermeküket tartják karjukon. Mit tesznek? Csak nézik, nézik kisdedüket, s beleszépülnek ebbe a nézésbe. Az egész világ elvész számukra, összpontosított lényükkel szinte beleolvadnak gyermekükbe. Gondolkodnak? Nem! Énekelnek, beszélgetnek kisdedükkel? Azt sem! Sem belső, sem külső munkát nem végeznek. Csak nézik, szemlélik a gyermeküket. Nézik, szemlélik nemcsak a szemükkel, hanem egész lényükkel, s a szívük elpihen ebben a nézésben, s a lelkük beleszépül ebbe a szemlélődésbe. Csodálatosan nagy titka az az emberi életnek, hogy az életet a szeretet hordozza, a szeretet virrasztja, s amikor ebben szíve elpihen, a lelke kifényesedik tőle.
Ezen az adventi csöndes estén nézzük így együtt a Boldogságos Szűz Máriát! Gondoljuk el őt az otthonában! Milyen lehetett ő maga, és milyen volt az a názáreti kis ház, ahol ő lakott...”
