Cikkek listázása

Hatvanéves a nemzetközi nyilatkozat

Szabadság a vallásnak és a lelkiismeretnek

Szerző: Bókay László

Közvetlenül a II. világháború befejezése után, 1945-ben megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ENSZ, mely arra hivatott, hogy elősegítse az államok közti együttműködést a béke, a nemzetközi jog, a szociális ügyek és emberi jogok területén. Az ENSZ közgyűlése – az embertelen és pusztító háború traumájának hatására 1948. december 10-én elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely kimondja, hogy minden embert – személyére, illetve nemzetiségi hovatartozására való tekintet nélkül – elidegeníthetetlen polgári, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális alapjogok illetnek meg. Az ENSZ negyvennyolc tagállama – nyolc tartózkodással, nem-szavazat nélkül – elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Afganisztán, Irak, Pakisztán és Szíria a szavazás előtt sikertelen kísérletet tett a tizennyolcadik cikkely megváltoztatására, mely kimondja: „Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek egyénileg vagy másokkal közösen, a nyilvánosság előtt vagy a magánéletben oktatás, gyakorlás, istentisztelet vagy szertartás keretében történő kinyilvánítását.”

A nemzetközi politika színpadán, az ENSZ-ben a két nagy világrend között látszólag párbeszéd folyt, ám mindenki tisztában volt vele, hogy a hidegháború, a fegyverkezés, a népek közötti ellentétek a világban továbbra is megtalálhatóak. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltakat elvileg a szocialista Magyarországon is alkalmazhatták volna, mégis sokan csak az Illés együttes „Fehér” lemezéről ismerhették meg szövegének részleteit Mensáros László tolmácsolásában: „Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.”

A Human Rights c. beat-oratórium 1971-ben jelent meg. A szöveg és a dalok akkor rendszerellenes lázításnak is felfoghatók voltak, hosszú huzavona előzte meg a megjelenését, a Magyar Rádió nem is játszotta ezeket a dalokat. Végül a lemezboltokba kerülését az tette mégis lehetővé, hogy a lemezt Angela Davis bebörtönzött amerikai fekete, kommunista polgárjogi harcosnak ajánlották.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>