100 éve született Wass Albert
Az ifjú Wass Albert debreceni évei
Szerző: Kovács Ágnes
A Debrecenben eltöltött röpke három év alatt is számtalan helyen említik nevét. Indexe ugyan nem ismeretes, a következtetések, miszerint tanulmányi eredményeiben is az elsők között szerepelhetett, közvetett tényeken alapulnak. Részt vett a Széchenyi Gazdasági Osztály ifjúsági egyesületének munkájában, ahol harmadévesen már az elnöki tisztséget töltette be. Tagja volt a Bethlen Gábor Körnek is, rendezvényein szavalatokkal szerepelt. A Festetics Bajtársi egyesülethez, a főiskola hattagú céllövő csapatához tartozott, majd elnöke lett. Wass Albert a legkiválóbb céllövők egyikeként csapat- és egyéni versenyeken egyaránt kitűnt az országos megmérettetések során. Többek között első díjat nyert 1929. április 29-én Budapesten, a Magyar Főiskola és Sportszövetség céllövő szakosztálya által rendezett csapatversenyen. Emlékezetes az 1929-es szegedi országos bajnoki céllövő verseny is, ahol Wass Albert 50 méteren miniatűr puskával az új nemzetközi versenytáblán 10 találatból 97 körrel magyar rekordot állított fel. Az 1936-os berlini olimpián szintén aranyérmes lett ebben a sportágban. A dobogó legmagasabb fokára azonban nem állhatott, mert Románia színeiben vehette volna át a díjat, de ő nem mondott le a magyar állampolgárságáról.
Jelentek meg írásai a mérsékelt Debreczen című kelet-magyarországi naplóban, állandó munkatársa viszont a Hajdúföld című erősen jobboldali újságnak volt, 1929 második félévétől kezdve az egyesült Debreceni Újság – Hajdúföld c. napilapé. Wass Albertnek 1928. október 12-én, érkezése után pár nappal már verse jelent meg a lapban, így nem valószínű, hogy az újsághoz világnézeti meggondolás irányította. Valószínűbb, hogy a kolozsvári évekből maradt személyes kapcsolat fűzte, vagy ajánlólevélen keresztül juthatott el Kolozsvári Borcsa Mihály főszerkesztőhöz, aki később a Szálasi sajtó kormánybiztosa lett. Noha a Debreceni Újság – Hajdúföld keresztény napilapnak hirdette magát, a 30-as évek kezdetén már nyíltan fasiszta eszmeiségű volt, rokonszenvezett Mussolinivel, antiszemitizmusra uszított. Később Wass Albertet is vádolták antiszemitizmussal, de ő ez ellen mindig tiltakozott. Írásai mentesek voltak ezektől az eszméktől.
Wass Albert Debrecen utcáit, nevezetességeit is megénekelte költeményeiben. Bakó Endre újságíró a debreceni lapokban megjelent körülbelül 25 ismeretlen versét és ugyanennyi novelláját fedezte fel kutatásai során.
Prózaírói munkálkodása már Debrecenben elkezdődött. Politikai helyzetképről jelentek meg cikkei, a szerelem, a bölcselkedés, filozofálgatás témában mintegy 30 tárcáját olvashatták.
1936-ban megjelent Farkasverem című regényét az irodalomtörténet az első és egyben a legjobb regényének is tartja. 1940-ben Baumgarten-díjjal tüntették ki. Összesen 48 regényével gazdagította a magyar irodalmat. A későbbi években – 1937-ben, 1940-ben és 1942-ben – még három alkalommal járt Debrecenben.
A volt akadémia épületének a Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumának falán dombormű őrzi Wass Albert emlékét.
A Polgári Casino Egyesület kezdeményezésére hamarosan egész alakos Wass Albert-szobrot helyeznek el a nagyerdei Medgyessy sétány szoborparkjában, amelyet Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész tervezett.
