Ünnepelt Kodály Zoltán szülővárosa a Mester születésének 125. évfordulóján
Érseki üdvözlet a Cantata Profana monumentumánál
Szerző: Pásztor Jolán
A hivatalos avatóünnepségen az Aurin Leánykar Nagyszalontai köszöntője idézte először a mestert a Durányik László vezényeletével. Ezután Szokolay Sándor, Kossuth-díjas zeneszerző, majd Kass János, Kossuth-díjas grafikusművész emlékezett Kodály Zoltánra. Kodály alkotói géniuszát s egyik fő műve, a kétszeresen is kecskeméti kötődésű Psalmus Hungaricus születésének körülményeit, valamint szimbolikus jelentőségét Erdei Péter, a Kodály Intézet igazgatója méltatta. Az ünnepi szónokok sorát dr. Zombor Gábor polgármester zárta, aki a város két nagysága: Kodály Zoltán és a Psalmus Hungaricus alapjául szolgáló Magyar Zsoltár szerzője, Kecskeméti Vég Mihály előtt tisztelgett beszédében. Ezt követően a három nagy történelmi egyház kecskeméti képviselői: dr. Bábel Balázs érsek, Farkas László érseki helynök, Varga László református püspök-helyettes, főjegyző, Szabó Gábor református esperes és Kiss János evangélikus lelkész mondtak áldást és imádságot.
– A katolikusok az Egyházához hű testvért és az Istenének hálás, a rábízott drachmákkal bölcsen és értékteremtően gazdálkodó sáfárt, géniuszt is köszöntik Kodályban – fogalmazott a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye érseke.
A nagy tapssal fogadott főpapi imádság-mementó után, a Magyarország címere hangjainál – amelyet a Pedagógus Énekkar adott elő Laczkó János vezényletével – leplezte le Mádl Dalma jószolgálati karitásznagykövet, dr. Zombor Gábor és Iványosi-Szabó András alpolgármester az új kecskeméti Kodály-emlékműt.
Szemők Zsuzsa szobrászművész reprezentatív Psalmus Hungaricus című alkotása a gótikus táblaoltárokra emlékeztet: a középső bronztábla a fohászkodó prófétát, a két oldaltábla pedig a népet és a kórust egyaránt szimbolizáló tömeget ábrázolja vörös márványon.