Cikkek listázása

Ad limina-látogatás

Püspökeink az apostolok lépcsőjénél

Szerző: Bókay László

Fotó: Pécsi Egyházmegyei Sajtóiroda

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezetésével a Vatikánban ad limina-látogatást tettek a közelmúltban. Útjukon fogadta őket XVI. Benedek pápa, ezenkívül meglátogatták a különféle vatikáni hivatalokat, bizottságokat is.
A megyés püspököknek ötévente jelentést kell készíteniük a rájuk bízott egyházmegye helyzetéről, melyet kiküldenek a Vatikánba. Ugyanabban az évben el kell utazniuk Rómába, fel kell keresniük a Szentatyát, illetve Szent Péter és Pál sírját, illetve Róma legnagyobb bazilikáit is. Püspökeink legutóbb 2001 januárjában jártak ad limina-látogatáson, hogy Rómához való hűségüket, mely összekötő kapocs az egyetemes Egyház és a részegyházak között, így is kifejezzék.
A magyar főpásztorok a Szent Péter-bazilika grottájában található Magyarok Nagy­asszonya-kápolnában is miséztek, ahol találkoztak a magyar kolónia képviselőivel. A szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, az MKPK elnöke vezette, aki homíliájában a magyarok Mária-tiszteletéről beszélt, amely egyetemes, de ugyanakkor nemzeti is. Megemlékezett továbbá Szent István országfelajánlásáról, amelyet a történelem során többször megújítottak, legutóbb 2006-ban, az engesztelés évében, Isten jóindulatát és pártfogását kérve egész nemzetünk számára.

Erdő Péter bíboros címtemplomában – a Szent Balbina-bazilikában – Mindszenty József bíboros halálának évfordulóján boldoggá avatásáért imádkoztak a Rómában élő és dolgozó papokkal, szerzetesekkel együtt.

A kongregációkban és pápai tanácsokban megtárgyalták a Magyar Katolikus Egyház legfontosabb tennivalóit, illetve a követendő irányvonalakat. Az ad liminát záró szombati találkozás alkalmával a magyar főpásztorok Ozsvári Csaba ötvösművész alkotását, egy kelyhet adtak át a Szentatyának, aki pedig minden püspöknek egy pektorálét (mellkeresztet) adott.

Az ad limina-látogatások egyik legfontosabb és legszebb része, amikor a püspökök személyes beszélgetésre mennek a pápához, aki magánkihallgatáson fogadja őket. Először mindig a metropolitával találkozik a pápa. A beszélgetés végére behívják a segédpüspököket is, amennyiben vannak ilyenek az egyházmegyében. Ezután az érseki tartományhoz tartozó egyházmegyék megyés püspökei következnek. A püspökkari elnöktől az egész országra érvényes, általános szempontok bemutatását várja ilyenkor a többi közt a pápa.

Erdő Péter bíboros egy, az ad limináról szóló beszámolóban elmondta, hogy a szokásosnál hosszabb beszélgetésükkor a Szentatyával nem érezte az idő múlását, elrepült az idő, ezzel együtt az összes fontos lelkipásztori kérdéskör előkerült: A Biblia Éve, a szentségkiszolgáltatás statisztikai adatai, az ország demográfiai helyzete, a családok állapota, a plébániák élete, a hitoktatás helyzete, az egyházi oktatás, a szociális tevékenység, a karitatív munka. Szó esett a magyarság életét meghatározó gazdasági és egyéb feltételekről és arról, hogy hogyan keresi az Egyház a párbeszédet az egész társadalommal, beleértve természetesen a nem hívőket is.

Hivatás- és családpasztoráció

A látogatások másik nagyon fontos része, hogy a püspökök felkeresik a Vatikán hivatalait, hogy ott a hatóság vezetője üdvözölje az egybegyűlteket, meghallgassa a megjelentek rövid bemutatkozását, majd a püspöki kar elnöke, vagy az adott terület püspökkari megbízottja ismertesse, hogy az utóbbi öt-hat évben hogyan fejlődtek azok a tevékenységek, amelyekben az adott kongregáció illetékes. Ezt azután a hivatal vezetői értékelik, felvázolják a követendő alapelveket, esetleg ismertetik, magyarázzák a kongregáció legújabb dokumentumait vagy azok egyes részleteit. Ezután ki-ki felvetheti azokat a kérdéseket, amelyek saját egyházmegyéjében az adott területen jelentkeztek.

A szerzetesi kongregációban, ahol Franc Rodé bíboros prefektus fogadta a magyar püspököket, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát beszámolt a magyar szerzetesség helyzetéről, örömeiről, gondjairól. Elmondta, hogy a legfrissebb adatok szerint ma Magyarországon kilencvenöt közösség van, mely nagyon magas szám, hiszen aki reálisan szemléli ezt az adatot, megállapítja, hogy egy kis ország utánpótlással ezt hosszabb távon nem fogja tudni ellátni. Itt még a meglévő szerzetesi közösségek – nagyobbak és a kisebbek egyaránt – sok küzdelemre számíthatnak a megmaradásuk érdekében – mondta az apát-püspök. Ternyák Csaba egri érsek a magyar papság helyzetéről tájékoztatta a Papi Kongregációt, melyben tavalyi kinevezéséig ő maga is titkárként dolgozott.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>