Tizenöt éves a Kaposvári Egyházmegye
Emberi mögött az istenit…
Szerző: Lőrincz Sándor
Fotó: Lőrincz Attila
Bár az elmúlt másfél évtizedre ráment a püspök egészsége, de mégis érzékelhető egyfajta csendesen fokozódó öröm, hiszen az egyházmegye közérzete javul, egyre inkább túlvan a krízisen. Papjainak fele fiatal, akiknek egy része olyan kezdeményezésekkel, értékes programokkal rukkol elő, amelyek a gyakorlott főpapot is meglepik. Nem szomorkodnak a Somogyban, Zalában is tapasztalható, fájó népesedési katasztrófán, hanem feltalálják magukat az „asztalról lehulló morzsák” között. Az is kegyelem, hogy már belülről „nevelt”, saját közösségekben érlelt papi hivatások is ébrednek, mint ahogy egyre több pap fordul bámulatos érzékenységgel a szociális hátrányban élők, különösen a romák felé. Elég, ha csak Kaposfőt, Somogyhárságyot említjük, ahol az embermentés eddig nem ismert ösvényeit fedezték fel a plébánosok, de a Marcali központtal újjászerveződött Karitász szolgálat is bőségesen kiveszi részét e feladatból.
Papnak és hívőnek egyaránt örömforrást jelent a hagyománnyá lett nyári táborok, zarándoklatok, találkozók, a sűrűsödő lelkigyakorlatok, gyarapodó közösségek tevékeny jelenléte, és a Tabon, Nagykanizsán, Zalaszabarban és Kaposváron lévő egyházi oktatási intézmények felfelé ívelő népszerűsége. Jó érzés elmélyülni a püspök szimbolikával teli, nagyívű homíliáiban éppúgy, mint a sorra megjelenő, róla vagy általa írott kötetekben is. Íróasztalán legújabb kézirata kiált kiadóért. Mintegy huszonöt év esszenciája a Csillagösvényen című, Gyulafehérváron „kicsi papoknak” tartott nagyböjti lelkigyakorlat írásos változata.
A plébánosok közül egyébként többen is fontosnak tartják, hogy könyvbe sűrítsék gondolataikat. Dr. Péteri Pál, Varga László, dr. Sipos Imre, Galbavy Jenő atya – néhány név, akik újabb és újabb köteteket jegyeznek. Többen publikálnak tudományos folyóiratokba, és sokan írnak, szerkesztenek egyházközségi lapot – megkönnyítve a hívek tájékozódását.
Balás püspököt, mivel életének, szolgálatának már csaknem negyed része kötődik Somogyhoz, az itt élők lelkületéről, személyiségéről is kérdeztem.
– A nagybirtokrendszer távoli maradványaként még most is hűvösek és tartózkodók az emberek – állítja a főpásztor. – Itt sokkal jobban meg kell dolgozni a kapcsolatért és a becsületért, mint Zalában, amelynek egy része ugyancsak a Kaposvári Egyházmegyéhez tartozik. Nincs öröklött, csak szerzett tekintély, ám papoknál és civileknél is iszonyú távolságtartást érzek, pedig én nem díszes püspöki palotában, ujjaimon aranygyűrűvel, lakájok seregével fogadom a híveket, és nem is játszom meg magamat. A népnek a génjeiben van, hogy az urakkal vigyázni kell…
A kaposvári főpásztor a május eleji ad limina-látogatásra készül. A Szentatyát briliáns elmének, korunk szellemóriásának tartja, s már nagyon várja a vele való találkozást. A Rómában élő doktorandus, a fiatal és rendkívül sokoldalú pap, Fábry Kornél lesz a tolmácsa.
– Megerősödni megyek oda – mondta. – Amikor a rendszerváltást követően 1993-ban járt II. János Pál pápánál a magyar püspöki kar, akkor minden pápai hivatalban gratuláltak nekünk és bátorítottak bennünket. Azt gyanítom, ez az euforikus öröm már elszállt, de szavak nélkül is érzem a biztatást és a megbecsülést. Lelkigyakorlatnak fogom fel a látogatást.
Aki járt már Rómában, az tapasztalhatta: különös varázsa van az „örök városnak”. Balás Bélát mindig megérinti az antik és a modern különös összhangja, a szinte „karnyújtásnyira” lévő szentek sora. Itt természetes a hit, vértanúnyomokon járunk és az ősegyház lélegzik ránk. Nem beszélve a tudomány fellegvárairól. Megérint bennünket az ésszel és szívvel kiművelt kereszténység levegője, amit nem tud elvenni a mindenkori Egyház gyengesége, a pompa és az etikett. Van, aki botránkozik a méreteken és a kincseken, a kaposvári püspök mindezt egy szép köntösnek tartja. Alatta van a lényeg.
Nikli Zsolt gamási plébános hét település híveit pasztorálja. Hat éve pap, de már több templom- és plébánia-felújításon túlvan. Most leginkább Karád műemléktemplomának megmentésén fáradozik. A támfalra, illetve a szentélyre mintegy 80 millió forintot fordítottak, de legalább 200 kellene még. A fiatal pap végzett vegyészként mondott igent a hívásra, s bár városi születésű, mégis könnyedén szót ért a falusi emberekkel. Tizenkét óvodai és iskolás csoportban oktat hittant, s remekül játszik az orgonán, így aztán önmaga kántoraként is helytáll, ha szükséges. Kiváló tangóharmonikás is, ezért már előre garantált a jó hangulat egy-egy rendezvényen.
Horváth Lóránt Nagykanizsán gondozza az Úr szőlőskertjét. A Szent József Egyházközség plébánosa 2006-os érkezésekor azt mondta a híveknek: nem fantomegyházközséget szeretne, hanem olyan családra vágyik, ahol törődnek egymással, és összefognak a jó ügy érdekében. Az volt a vágya, hogy szeretetből nőtt egyházközséggé alakuljon a közösség. A gyerekekkel a hittanórákon kívül is találkozik egy-egy programon, elindult a felnőttkatekézis, a „mozi délutánok” sora, leromlott állagú templomuk felújításának nyitánya a meghirdetett társadalmi munka volt. A plébánián termeket alakítottak ki, kórust alapítottak, s a tavalyi bérmálkozottak közül tucatnyi, minden jóra fogékony, áldozatkész tizenéves segíti a munkáját. Honlapjuk van, egyházközségi újságjuk internetes formában is elérhető.
– Most több fronton is „csatázunk” – mondja a plébános, aki lelkigyakorlataival gyorsan belopta magát a kaposvári diákok szívébe is. – Templomunk hamarosan „új ruhába öltözik”, a plébánia emeletén díszterem és káplánszoba készül, Palin filiában pedig közösségi termet kapcsolunk a rendszerváltozás táján épített modern templomunkhoz. Nagy reménnyel tekintünk a kapuit szeptemberben megnyitó katolikus óvoda felé, hiszen helyileg a plébániatemplomunk tőszomszédságában, az egykori ferences kolostor földszintjén kezdi meg működését.
– A keresztény hit öröme már kezd látszani az emberek arcán. Az elvetett mag, Isten igéje, kicsírázott – véli Borza Miklós segesdi plébános, aki hat csoportban heti kilenc órában hitoktat. – Nekünk, papoknak – akikben, csakúgy, mint a világiakban, olykor felülkerekedik az emberi gyarlóság –, arra kell törekednünk, hogy a hívek az emberi tulajdonságok mögött az istenit lássák. Ezért szervezünk engesztelő imanapot, ifjúsági találkozókat, lelkigyakorlatokat vagy mint most legutóbb „spielhóznis” hétvégét a népszerű kötet szerzőjével, Varga Péterrel.
A fiatal plébános örül, hogy civil szervezeteket, intézményeket is maguk mellé tudtak állítani. Különösen jó a kapcsolatuk Nagy Istvánnal, a Gondviselés Szociális Otthon igazgatójával, akihez mindig bizalommal fordulhattak segítségért. Az egyházközség tetőfelújításra készül, valamint egy népes budapesti zarándokcsoport fogadására.
Orvos Levente somogysámsoni plébános építészmérnökként végzett, s csak azután lett pap. A település impozáns közösségi háza gyakran népesül be a plébániai programokon. Május 10-re például Balczó Andrást, a nemzet sportolóját várják a fiatalok találkozójára.
– Jóllehet Budapesten éltem 26 éves koromig, Somogy megyét második otthonomnak tartom – vallja Doki atya, ahogyan sokan nevezik. – Kiváltképp, amióta Fekete István szemével nézem a tájat és az itt élő embereket. Nem titkolom, hogy a Hajnal Badányban című könyve fordulatot jelentett életemben; addig csak mint tárgyi adottságot tekintettem somogyi létemet, azóta viszont otthonra leltem itt.
Orvos Levente szerint a vidék kiszolgáltatottabb, ezért a falusi emberek segítése, a fiatalok fölkarolása a legsürgetőbb feladata. Évente kétszer rendez ifjúsági találkozót, családi napot, s ezért hangsúlyozza oly karakteresen mindenütt: a falusi lelkipásztorkodás komoly feladatát tekintsék egyenrangúnak a városi evangelizációval, és végül – ha közvetettebb módon, de – ebbe a sorba állítható részvétele a Prohászka-kutatásban, és csatlakozása Hofher József és Vértesaljai László jezsuitákhoz, akik az igazságosabb és testvériesebb Magyarországért kezdtek éhségsztrájkba.
Balás Béla püspökként dr. Rumszauer Miklóst szentelte pappá elsőként. A több nyelven beszélő, Máriás lelkületű pap, aki évente olykor kétszer is vezet zarándoklatot Međugorjébe, Nagykanizsán is szolgált, egy ideig püspöki titkár is volt. Öt éve a kaposvári Szent Margit-Szent József-templom plébánosa. Az idősek és a fiatalok nyelvén egyaránt értő atya szerint nemcsak hazai, hanem világviszonylatban is jelentős, hogy a jelenlegi egyházmegyei papság több mint felét Balás püspök szentelte.
– Jézus azzal kezdte földi pályafutását, hogy meghirdette Isten országának programját: elérkezett a Mennyország – mondta a plébános. – Csodatettei, gyógyításai, tanításai is ezt bizonyítják. Utolsó szavai pedig szinte keretezik a mondatot: Tegyetek tanítványommá minden népet, nemzetet! Menjetek, hirdessétek az evangéliumot! Ezt tesszük mi is szakadatlan – kisebb-nagyobb sikerrel. Ha mindent megtettünk, akkor is csak kötelességteljesítő szolgák vagyunk, de ennek tudatában újabb és újabb lendülettel nekifeszülve kell, hogy képviseljük a hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet.
