Mindszenty-zarándoklat május 3-án
József érsek, mi végre jöttél…
Aki viszont még életében találkozott vele, látta a tekintetét, végighallgatta legalább egyetlen szentbeszédét, vagy ha csak könyvek, élménybeszámolók alapján is, de nyitott szívvel és értelemmel akarta megismerni őt, az elborzad ezektől a felületes címkéktől. Mindszenty bíboros személyisége sokkal gazdagabb, karizmatikus hatása sokkal elevenebb annál, hogy száműzni lehessen őt mai világunkból.
Családiasabb országok helyi egyháza nagy becsben tartja hitvallóinak és vértanúinak az emlékét. Különösen, ha olyan ismertek, mint a mi József érsekünk, akinek a magyar fül számára oly beszédes nevét – Mindszenty – megtanulta kiejteni egy fél világ. Nálunk nem könnyen alakul ki, és állandó erőfeszítések nélkül sokszor nem könnyen marad fenn valakinek a megbecsülése, és ennek a nemzeti közösség éppúgy kárát látja, mint saját egyházunk. Nagyon ritka kinccsé válik a valódi összetartozás tudata és érzése.
Mindszenty bíboros személyiségének talán éppen ez a legragyogóbb vonása: a közösségtudat és a hozzá kapcsolódó felelősségvállalás. Ehhez társul sokak által megcsodált alázatossága, hűsége és a minden harsányságot nélkülöző, csendes, áldozatos, mindennapi szeretetgyakorlása. Környezetét ámulatba ejtette szilárd hite és reménysége, amely nem hagyta el őt a legnehezebb élethelyzetekben sem. A világegyház sok szentjéhez hasonlóan szigorú ember volt, mert szenvedélyesen akarta a jót. De aki csak ezt veszi észre benne, az félreismeri őt.
Az édesanya szeretetéről könyvet író lelkipásztorban megvolt minden, ami a lelki atyasághoz szükséges. Ez lett a XII. Piusz pápától kapott főpásztori életprogramja, amit a szentté válás rögös útján – külső és belső börtönökön felülemelkedve – meg is valósított. A szigorú zalaegerszegi „Apátúrból”, a harcos esztergomi „Hercegprímásból” 1956-ra, és még tündöklőbben 1971-re „Mindszenty atya” lett, „magyar gyermekei” így emlegették.
A szentéletű Piusz pápa 1944-45-ben a magyar hívek védelmével bízta meg őt: nyilasok ellen, kommunisták ellen, romboló szándékú politikai irányzatok ellen. Ez nem egy hálás, nem egy mosolygósan teljesíthető feladat. De József érsek közben „atyja akart lenni minden rábízottnak”, és ez a törekvése saját erőfeszítései, önlegyőzése folytán, Isten segítő kegyelmével valóra vált. Ezért Mindszenty József többet hagyott ránk, mint amit a 20. század egyik legsikeresebb városplébánosaként és leghíresebb főpapjaként hagyhatott volna. Sokkal gazdagabb örökséget, mint amit egy nemzeti szabadsághős emléke jelentene.
Mindszenty atya hiteles életpéldát nyújt nemcsak papok, főpapok számára, hanem minden jóra törekvő, küszködő ember számára is. Mindszenty bíboros „a jó harcot megharcolta, a pályát végig futotta, a hitet megtartotta…” 1975. május 6-án mennyei kincsekkel gazdagon léphetett az Atyai Házba. Emléke eleven maradt azóta is, pedig a Mindszenty-tiszteletnek hivatalos gazdái nincsenek. Mégis az esztergomi Prímási Bazilika sírboltja gyertyafényes zarándokhely. II. János Pál pápa kétszer imádkozott a sírjánál. Elindult a bíboros szenttéavatási eljárása is, és azért imádkozik több mint egymillió engesztelő magyar, hogy őt minél előbb a magyar szentek sorába iktassák.
Rómából jó hírek érkeztek a közelmúltban. Szőke János vice-posztulátor beszámolója szerint már a legfelsőbb szinten is észrevették az eljárás lassúságát, ezért egy olasz ferences személyében új felelőst nevezett ki a Szenttéavatási Kongregáció az ügy előmozdítására. Ez ritka eset, és nagy bizakodásra adhat reményt. Május 3-án, a hagyományos esztergomi Mindszenty-zarándoklat legyen jó alkalom arra, hogy közösen imádkozzunk a boldoggá avatás mielőbbi megvalósulásáért, megajándékozva püspökeinket egy olyan lelki élménnyel, amelynek jó hírét elvihetik magukkal Rómába. Hogy ott is megérezzék, milyen nagy kegyelmi gazdagodást jelentene magyar egyházi közösségünk számára a hercegprímás oltárra emelése: József érsek, ugye evégre jöttél?
