Zenés áhítat a Biblia Éve tiszteletére
…secundum Scripturas…
Szerző: b.z.
A csodálatos képességű bizánci himnuszköltő nevét viselő Szent Efrém Férfikar 2002-ben alakult Magyarország működő görög katolikus kórusainak – Rózsák téri Görög Katolikus Kórus, Csepeli Szent Efrém Kórus – tagjaiból, valamint a bizánci liturgikus zenét szerető hivatásos énekesekből. Az együttes vezetője Bubnó Tamás énekművész és karvezető, aki egyházzenei doktorátusát a magyarországi és a Kárpátok vidéki görög katolikus dallamok eredetének témájában védte meg. Az együttes célkitűzése, hogy a magyarországi és a kelet-európai bizánci rítusú egyházak zenei kincseit autentikusan szólaltassák meg. Emellett egyszer-egyszer műsorukra tűzik a magyar és nemzetközi férfikari repertoár kis létszámú együttesen megszólaltatható darabjait is.
A férfikar rendszeresen teljesít szolgálatot görög katolikus liturgiákon, megalakulásuk óta gyakran lépnek fel hazai fesztiválokon is. Magyarországról elsőként kaptak meghívást a 22. Hajnówka Nemzetközi Ortodox Egyházzenei Fesztiválra 2003-ban, ahol második díjat szereztek, majd 2006-ban megnyerték a professzionális kamarakórus kategóriát. Először fordult elő a rangos fesztivál történetében, hogy nem szláv kórus vitte el az első díjat. A férfikar 2007-ben mutatta be az Árpád-házi királylányokról szóló Harmonia terrena című misztériumjátékot, továbbá a Németországi Magyar Évad keretében a Szent Erzsébet misztériuma című oratorikus életrajzot adták elő.
Eddig megjelent CD-iken Boksay János kárpátaljai pap-zeneszerző férfikarra komponált Liturgiája, a magyarországi bizánci dallamok feldolgozása mellett görög, bolgár, orosz, ruszin és ukrán művek, valamint Liszt egyetlen szláv nyelvű egyházi kompozíciója hallható.
A Szent Efrém Férfikar a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a budai Mátyás-templomban lép fel március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, amely idén húsvét keddjére esik. A …secundum Scripturas… (…az Írások szerint…) című hangverseny programja e különös napot sajátos módon, a két ünnepnek háromféle a – bizánci-keleti, a katolikus nyugati, illetve a protestáns afro-amerikai egyházzenei örökség – liturgikus és paraliturgikus forrásból való összevegyítésével, a keresztény hitvallásból kialakított tematika mentén rendezi négytételes egységbe: a fogantatás, a születés, a szenvedés, a feltámadás. „A négy tétel, amely címében a Credo négy passzusát idézi, – fogalmaz Bubnó Tamás – önmagában egy-egy zenei vízió, amelyben nem a történés a legfontosabb, hanem a különböző zenék által formált és kitöltött zenei tér, vagy másképpen megfogalmazva: a templombelsőben szétáradó liturgikus fogantatású gondolatok, melyek mintha zenéből faragott szárnyasoltárként funkcionálnának.”
