A böjtről beszélgettünk Bánfi Ildikó mentálhigiénés szakemberrel
„A szűk kapun át menjetek be…”
Szerző: Kovács Ágnes
Fotó: Kovács Ágnes
A böjt belső rendet teremt. Az ókori görög filozófusok szerint a böjt a test és a lélek megtisztítása, amely a tudat magasabb szintre emelését is jelenti. Hippokratész, az orvostudomány atyja rutinszerűen javasolta a hosszú böjtöt. A Biblia 74-szer említi. A vallásos ember életében a böjt az Istennel való kapcsolatot erősíti, Jézus 40 napos böjtje a pusztában megmutatja, hogyan lehet elbánni a kísértésekkel.
– A böjt több mint egyszerű táplálékmegvonás. Egészségmegőrző, betegségmegelőző és gyógyító hatása kutatásokkal igazolt – kezdi beszélgetésünket Bánfi Ildikó élelmiszeripari mérnök, mentálhigiénés szakember, okleveles böjttanácsadó. – Az Újszövetségben Jézus azt mondja, hogy bizonyos betegségek gyógyulását csak imádság és böjt által lehet elérni. A mai túlracionalizált és materialista szemléletű ember nem (vagy csak nehezen) képes ezt felismerni.– A keresztény embernél különösen nagyböjt idején kerül előtérbe a böjt, amikor ételmegvonással egybekötve egyfajta önismeretet is gyakorol, és ezzel figyelme Istenre irányul.
– A böjt rendkívül alapos testi, lelki, szellemi megtisztulással jár együtt, a böjtölő a saját raktárkészletét éli fel, és ezzel megszabadul a lerakódott káros anyagoktól. Viszont ez egy nap alatt nem érhető el. A szervezetnek szüksége van legalább három napra, hogy elkezdődjön a belső táplálkozás. A heti egynapos böjttel tehermentesítjük a szervezetet, ami szintén nagyon hatékony, továbbá megerősíti az imádságot, mert éberebbé tesz, nyitottabbá a szellemi valóságra, az evés viszont álmosít.
– Többféle formája, változata van a testi-lelki edzésnek, tréningnek.
