A Keresztény Élet Közösségéről

Felnőtt kereszténység, felelős döntés

Szerző: Körössy László

Az Istennel való kapcsolat a legfontosabb

Jelenleg Budapesten, Vecsésen, Miskolcon és Szegeden működnek KÉK-csoportok. Ezekhez többféle módon lehet csatlakozni. Az egyik mód, hogy az érdeklődők részt vesznek egy szentignáci lelkigyakorlaton vagy hétköznapok lelkigyakorlatán, s ha ezt a lelkiséget magukhoz közelállónak érzik, csatlakoznak egy KÉK-csoporthoz. Más esetekben a KÉK-csoport tagjai meghívják barátaikat a közösségbe, akik azután – megismerve ezt a lelkiséget – megmaradnak ezen az úton. A 2000-es évek elejétől a magyar jezsuiták kezdeményezésére és támogatásával újabb KÉK-csoportok jöttek létre.

A szentignáci lelkiség megélésében a KÉK-et egy jezsuita egyházi asszisztens segíti, a közelmúltig Sajgó Szabolcs jezsuita atya.

A magyarországi közösség, amelyet hat fős team vezet, alkalmat teremt, helyet biztosít a tagoknak arra, hogy emberségükben és az Istennel való kapcsolatukban növekedjenek. Felnőtt kereszténység, felelős döntés – ezek fontos célok, alapfogalmak a KÉK életében. A közösség tagjai törekszenek arra, hogy síkra szálljanak az igazságosságért, különösen azáltal, hogy a szegények mellé állnak, és egyszerű életvitelt folytatnak. A közösség nyitott szellemű, ökumenikus irányultságú, és nem zárja ki a más vallásúakkal való párbeszéd lehetőségét sem.

Világméretû problémák iránt is érzékeny a Keresztény Élet Közössége

Horváth Ilonával, a hazai vezető team egyik tagjával a KÉK identitásának más szempontjairól is beszélgettünk:

– Közösségünk lelkiségének középpontja Krisztus; az ő életében és a húsvéti misztériumban való részesedés. Forrásai: a Szentírás, a liturgia, az Egyház tanítása, annak folyamatos fejlődésében, és Isten akaratának megnyilvánulása korunk eseményeiben, a ma emberének világában. Ezen egyetemes források keretén belül lelkiségünk sajátos forrásának és jellegzetes eszközének tekintjük Szent Ignác lelkigyakorlatait – mondta Horváth Ilona. – Ugyanakkor fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a KÉK a keresztény élet teljességére szeretné vezetni tagjait, így önmeghatározásában nem pusztán karitatív, vagy nem korlátozódik bizonyos korosztályokra.

Ugyanakkor például egy-egy tagunk az ENSZ nem kormányzati szervezetének is tagja, így olykor kampányokat is tartunk: volt, hogy németországi adományokból egy-egy kutat létesített falvanként Afrikában a KÉK. Tehát a közösség nemcsak a család, a szűkebb környezet problémáira figyel, hanem a világméretű problémák iránti érzékenység is jellemzi. De a legfontosabb az Istennel való kapcsolat: nem elég, hogy csak „nyűzsgök”, hitéletem nem merülhet ki a folytonos ténykedésben.

Hivatásunk arra szólít, hogy azt a lelkiséget éljük, amely nyitottá és készségessé tesz mindarra, amit Isten mindennapi életünk konkrét helyzeteiben kíván tőlünk.

Ez utóbbi szempont például azt jelenti, hogy nem azzal kezdjük lelkigyakorlatainkat: „bűnösök vagytok, térjetek meg”, hanem azzal, hogy „Isten szeret benneteket”, és azután lassan térünk rá arra, hogy ebből sok minden következik. Apróságnak tűnő dolog ez, de a gyakorlatban rájöttünk, hogy nagyon fontos a mai szorongó ember számára arról beszélni, hogy Isten elfogadja őt, nem a „teljesítményét” nézi.