Pályi Gyula professzor az „ötödik evangéliumról”
Látta és hitt
Szerző: Kovács Ágnes
amellyel a fejét befödték. Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen. Most már a másik tanítvány is bement, aki először ért oda a sírhoz. Látta és hitt.” (Jn 20,3-8).
– Az eddigi feltételezések szerint Edesszában találtak rá a lepelre, ahol Euszebiosz püspök (325 körüli) írásos feljegyzései utalnak a lepel létezésére, miszerint V. Abgár edesszai király Jézus képmásától (tetradiplon – négyszer hajtott) gyógyult meg.
– A föltámadás után a tanítványok feltehetően eltették a leplet, majd Jeruzsálemben többet nem hallunk róla. Edesszában (a mai Törökország Urfa nevű városa) a legenda szerint V. Abgár, Edessza uralkodója számos alattvalójával együtt leprában megbetegedett. A király levelet írt a már feltámadt Jézusnak, aki Júdás Tádé apostolt küldte el maga helyett, és vele együtt a leplet is. A király és Edessza lakossága meggyógyult a képmás hatására. Ennek annyi igazságmagva lehet, hogy Edessza már az 1. században megtért, Júdás Tádé apostol lehetett a térítőjük, és jó okunk van azt hinni, hogy magával vitte a leplet is. V. Abgár fia nagy keresztényüldöző volt, ekkor a keresztények valószínűleg elrejtették a leplet, ami 525-ben került elő egy szárazon maradt odúból, amikor a várfalat tatarozták.
– Hosszú utat járt be a torinói lepel Edesszától Torinóig. Ezt ma már tudományos vizsgálatok is igazolják.
– A pollinológia tudománya a lepel anyagához ragadt spórákból és pollenekből következtetéseket von le a lepel történetére, identitására vonatkozóan. A lepel állomásaira (Jeruzsálemre, Edesszára, Bizáncra, Franciaországra, Torinóra) jellemző növényflóra-pollenek, gombaspórák találhatóak a lepel felületén. A növénytan 77 fajtát azonosított (29 közel-keletit, 20 törökországit, 4 bizáncit, 17 európait stb.). Így ez az útvonal teljes pontossággal alátámasztható. Jóllehet a pollinológia az út irányát nem mondja meg, csak egyes állomásait azonosítja.
A lepel 944-ben került Bizáncba, 1453-ban pedig a Savoyai hercegség tulajdonába. 1572 óta őrzik a Szent János-székesegyház királyi kápolnájában, Torinóban. 1983-ban, amikor II. Umberto Savoyban meghalt, a lepel a Szentszék tulajdonába került.
– A torinói lepel 1898 óta foglalkoztatja a tudományos közvéleményt, amikor ugyanis a torinói Secondo Pia ügyvéd, amatőr fotós elkészítette az első fényképfelvételt.
– A fotón a lepel pozitív képe, vagyis a fényképe jelent meg. Ez azért olyan különös, mert a negatívon keresztül történő fényképezési technikákat csak az 1800-as évek elején találták fel. A képmás a szálak felületi elszíneződéséből adódik, tehát nem festett a kép. Mintha megpörkölődött volna a szálak felülete. Jézus feltámadását fényjelenség kísérhette, és ez a hőhatás okozhatta a szálak elszíneződését. Ennél tudományosabb magyarázat jelenleg nem létezik erre a jelenségre.
E felfedezés óta a modern tudomány minden erre alkalmas szakágazatának felhasználásával megvizsgálták a lepel anyagát, a hozzátapadt szemcséket, foltokat és a képmást. E szakterületek – antropológia, törvényszéki orvostan, patológia, hematológia, botanika, pollinológia, numizmatika, textiltechnológia-történet, különféle mikroszkópos és fotográfiai technikák komputeres képtisztító eljárásokkal kombinálva, radiokarbon-vizsgálat, pirolízises analízis tömeg-spektrometriával kombinálva, kémiai analízis és optikai spektroszkópia – mintegy 150 ezer munkaórát fordítottak a kegytárgy vizsgálatára.
– Az önmagát önálló tudományként definiáló szindonológia (lepelkutatás) számos bizonyítékot tárt fel. Jézus ereklyéjét „ötödik evangéliumnak” is nevezik. Miben támasztja alá az evangéliumokat, szolgál-e más információkkal?
– A szindonológia (szindone – lepel) megállapította, hogy az a halott, akit ebbe a lepelbe betakartak, valóban azokat a sérüléseket hordozta, amelyekről az evangéliumok is hírt adnak Jézus halálával kapcsolatban. A törvényszéki orvostan szerint a leplen kínzásokat elszenvedett, erőszakos halált halt ember képe látható, aki 30 órát töltött a lepelben.
A vizsgálatok során részben halott, részben élő emberből származó valódi emberi vért azonosítottak, feltételezik az AB-vércsoportot, ami utal a közel-keleti eredetre.
A vizsgálatok az evangéliumokat több ponton is kiegészítik. A fej tetején talált sérülésekből arra a következtetésre jutottak, hogy a töviskorona nemcsak a fej körül elhelyezkedő koszorúfonat volt, hanem az egész fejet sapkaszerűen betakaró töviskorona lehetett. Továbbá bebizonyosodott, hogy a test felszögezése nem a tenyéren, hanem a csuklón keresztül történt, anatómiai szakértők szerint a tenyér nem tudná megtartani a testet. Semmilyen forrás nem jelzi az evangéliumokban, hogy Jézust milyen módon (felkötözés vagy felszögezés) helyezték a keresztre.
A lepel képén jól láthatóak a 120 fémgolyótól származó sérülések is, ezek két ember 3 ágú korbáccsal történt 40 korbácsütéséből származnak.
A holtest szemére különböző pénzérméket helyeztek, mind a kettő Krisztus után 29 és 32 között volt forgalomban, ami megegyezik azzal az elképzeléssel, hogy Jézus Krisztus kivégzése ezekben az időkben történt. Ez egybeesik Pilátus Júdeai helytartóságával is.
– És a lepel embere?
– Az arc jelentőségteljes egyéniséget mutat. Külön érdekessége a lepelnek, hogy háromdimenziós információt is tartalmaz. „Jöjj, kövess engem!” – nem véletlen, hogy ezt a felszólítást hallva, addigi életüket szó nélkül otthagyva követték őt tanítványai. A lepel embere 30-40 év körüli, a sérülésektől eltekintve egészséges, 180 cm (+ - 5 cm) magasságú, az akkor 150-160 cm-es átlagos testmagassághoz képest tehát igen magas, méltóságteljes megjelenésű lehetett.
– 1988-ban a radiokarbon-kormeghatározási kísérlet eredménye alapján megkérdőjelezték, hogy a lepel Jézus korabeli.
– Ez az eredmény, ami a lepel korát 1260 és 1390 közé esőnek becsülte, nagy sajtónyilvánosságot kapott. A radiokarbon (14C) vizsgálat a szén radioaktív izotópjának a vizsgálatán alapszik, ami azt a kort tudja meghatározni, amikor a növény termett.
– A lepel hitelességét megerősítve azonban előtérbe került a tudomány által jól ismert, 1192–1195 között keletkezett, magyar-latin nyelvű Pray Kódex is (1770-ben hivatkozik rá Pray György jezsuita történész), amely nemcsak a Halotti beszéd és könyörgés őrzője.
– A kódexben található rajz Jézus Krisztus levételét és a leplet ábrázolja, amin jellegzetes mintázatot adó égési lyukak láthatóak. A rajzon ugyanazt az L alakú lyukmintázatot láthatjuk, mint a leplen. Ez azt bizonyítja, hogy a rajzot készítő látta a leplet.
– És ez elegendő volt a kételkedők meggyőzésére?
– 2005-ben Raymond Rogers professzor, a Los Alamos-i Nemzeti Laboratórium tagja rendkívül alapos vizsgálatokat végzett az 1988-as radiokarbon-vizsgálat mintamaradékával és egy szállal, ami a lepel közepéről származott. Kiderült, hogy a lepel közepe és a lepel széle, ahonnan a radiokarbon-vizsgálathoz a mintát vették, nem azonos anyagból készült, ez utóbbi későbbi toldás eredménye.
– Mikor várható a következő vizsgálat?
– Valószínűleg később a radiokarbon-vizsgálatot a lepel közepéből vett mintával meg kell ismételni, és okunk van azt hinni, hogy ez alá fogja támasztania hitelességet. Erre azonban néhány évtizedet még várni kell, a jelenlegi műszerek nem eléggé érzékenyek arra, hogy ilyen kis mennyiségű mintából vizsgálatokat végezzenek.
– Az első vizsgálatoktól napjainkig több mint 100 év telt el. A szkeptikusok a tudomány további fejlődésekor minden eddigi bizonyíték megcáfolását is számba veszik.
– A 19. századtól kezdve a természettudományok fejlettségére hivatkozva a kor azt hirdeti, hogy komoly ember nem lehet vallásos. Ezzel párhuzamosan, amint ezeket a fejlett tudományokat megpróbálták a lepel kutatására alkalmazni, újabb és újabb bizonyítékok szólnak a lepel hitelessége mellett, ami viszont óriási erkölcsi és vallási jelentőségű. Mert ez tulajdonképpen tárgyi bizonyítéka a keresztény egyházak hitének.
– A Vatikán mindig is óvatosan fogalmazott a kereszténység egyik legnagyobb ereklyéjének eredetével kapcsolatban. Mi a jelenlegi álláspontja?
– Az Egyház máig sem jelentette ki, hogy a torinói lepel hiteles. Rendkívül óvatos, szigorúan ragaszkodik a történeti igazságokhoz, de a lepellel kapcsolatos vizsgálatokat a legnagyobb mértékben támogatja. II. János Pál több ízben imádkozott a lepel előtt.
– „Látta és hitt…”
– A 20. és 21. század szellemi légköre más, mint a Jézus korabeli időké. Az emberiség természettudományos gondolkodásmód felé való eltolódása letagadhatatlan. A modern kor embere sokkal inkább Szent Tamás követője, akit az győzte meg igazán, amikor látta Jézus sebeit. Tehát a tárgyi bizonyítékokon keresztül való meggyőződés mindig jót tesz a hitnek.
– És a végkövetkeztetés?
– A tudomány jelenlegi állása szerint a lepelt hitelesnek lehet tekinteni, és ha ez így van, akkor nyugodtan kimondhatjuk: ez a kereszténység legértékesebb ereklyéje és egyben tudományos alaposságú bizonyítéka mindannak, amit Jézus Krisztusról hiszünk és tudunk.
