Nézőtér
Szerző: Nevelős Zoltán, Vajda Judit
Vérzõ olaj (Atonement)
Az amerikai álom fonákjáról kevés mellbevágóbb film készült ennél az Upton Sinclair regénye alapján készült, monstre alkotásnál, amely a maga bő két és fél órájában valójában egyetlen ember, egy sikeres vállalkozó portréját festi meg. Daniel Plainview a 19-20. század fordulóján viszi sokra az olajkitermelés területén. Céltudatossága a munkában, kitartása az övénél hatalmasabb nagyvállalatokkal szemben páratlanul erős egyéniségről tanúskodik, a szinte megszakítás nélkül a vásznon lévő Daniel Day-Lewis alakításában azonban megrázó jellemtorzulásnak is tanúi leszünk, hogyan válik a munkamániás és ravasz vállalkozó szó szerint vérengző szörnyeteggé. A hitelesen megrajzolt történelmi-gazdasági háttérrel kombinálva ez a drámai ív Paul Thomas Anderson filmjében a társadalomról alkotott, ritka kíméletlen víziónak is értelmezhető.
Szerelem a kolera idején (Love in the Time of Cholera)
Mike Newell angol rendező (Négy esküvő és egy temetés) a Nobel-díjas kolumbiai írózseni, Gabriel García Márquez egyik legjobb regénye, a Szerelem a kolera idején alapján rendezett filmet. A létező legcsodálatosabb és legromantikusabb szerelmes történetben Florentino Ariza több mint 50 éven keresztül vár szerelmére, Fermina Dazára. Közben a nő férjhez megy, gyerekeket szül, a férfi pedig számtalan szeretőt szerez – mégsem szűnik meg soha szeretni ifjúkori kedvesét. Sajnos nem mondhatnánk, hogy Newell alkotásának sikerült akár csak megközelíteni a regényeredeti színvonalát (ami talán lehetetlen is), viszont valamire kifejezetten alkalmas: kedvet csinál a Szerelem a kolera idején című regény elolvasásához, ami még mindig kapható a szerző magyar kiadójánál.
Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men)
Az amerikai társadalom, de tágabban értelmezve a világ állapotának tart tükröt a Coen fivérek új filmje, igaz, kevésbé egyértelmű szókimondással, mint Cormac McCarthy azonos című regényében, amely ezekben a hetekben magyarul is megjelent. Egy texasi sheriff (Tommy Lee Jones) szemszögéből látjuk, hová jutott a bűnözés a mexikói határvidéken, a stílusosan megidézett 1980-as évben. Afféle modern western is a film, de kombinálva egy rendkívül kemény, sokkoló fordulatokkal teli thrillerrel, hiszen a vadnyugat szűkszavú, de gyors kezű figurái itt a klasszikusnál szélsőségesebb erkölcsi és emberi határhelyzeteket járnak meg egy táskányi dollár utáni hajsza keretében.
A napkirálynõ (La reine soleil)
Szintén regényadaptáció a bájos rajzfilm, amely Christian Jacq A napkirálynő című műve alapján készült. A francia-belga-magyar koprodukció cselekményét leegyszerűsítették gyermekek és kiskamaszok számára, így elsősorban az ő nyelvükön mesélik el a makrancos, 14 éves Akhesa hercegnő történetét – aki Akhnáton fáraó és Nefretiti lányaként él a Nap birodalmában, azaz az ókori Egyiptomban –, háttérben a hettita támadások és Amon papjainak fenyegető veszélyével. Az egyszerűen, mégis kifejezően megrajzolt figurák segítségével megjelenített kedves rajzfilm nem annak való, aki a komputer-animációval megalkotott vicces, beszélő állatok rajongója, hanem olyan gyerekeknek, akik szeretik a történelmet és a múlt világába bevezető meséket.
